Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához
TISZ A VI LÁ G IV. % kungyalui és a tiszaföldvári, Montágh Sándor pedig a nagybánhegyesi birtokot uralta. Montágh Ákos 1925-ben 1614 kh-t, 1935-ben pedig 854 katasztrális holdat birtokolt összességében, a többiben bérlőként gazdálkodott. Nagybirtokossá válása előtt, a nemességet megelőző időkben az Almásy grófok alatt szolgált, mint gazdatiszt. (1935-ben a pásztói kastélyban lakó Almásy gróf 2072 katasztrális hold birtokát bérelte.) 1928-ban kibővíttette a birtok központjának számító kungyalui kúriát, amely ma már védett műemléki épület. (A Montágh család Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Pusztakengyelen, Tiszaföldváron és Pálóczipusztán is rendelkezett kúriával.) A kungyalui kúriát Montágh Ákos fiai, Montágh János és Montágh András lakták. Dr. Montágh András 1910-ben született, Budapesten. 1934-ben az agyaggalamblövő világbajnokságon első helyezést ért el, melyet az akkori lapok hangzatos címmel tudattak a nagyközönséggel. „Montágh András nyerte az agyaggalamblövő világbajnokságot! " , rA csapatversenyben is a magyarok győztek! " Nem közlöm részletesen a verseny eredményeit, valamint az izgalmas végjátékot, melyben a holtverseny eldöntéséért Beaumont francia versenyzővel szállt síkra az ifjú Montágh, akit a lapok ekképpen méltattak: „Vasárnap délután fejezték be a Margitszigeten folyó agyaggalamb világbajnoki versenyt, amely a magyar színeknek nagy dicsőséget hozott, mert dr. Montágh (a-val írták. V. B.) Andrásnak sikerült megvédenie Magyarország számára a világbajnokságot. A győztes Montágh András egy pusztakengyeli földbirtokos fia, és most végezte tanulmányait a közgazdasági egyetemen. Kétségkívül ő volt a legjobb a versenyzők között. " 1 2 Eredményei révén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Galamblövő Egylet elnöki posztját is betöltötte. Munkásságát 2004 áprilisában a Magyar Vadászlap is megemlítette, Koronglövészet Magyarországon című írásában. Kovács László vadásztárs még fegyverének típusát is megemlíti. Visszaemlékezésében ír dr. Montágh András Modell 760-as Remington söréteséről, amely 222 Remington tölténnyel működött. Vadászpuskaként a siklózáras Winchester Modell (19) 12 volt a világbajnok kedvence, 20-as űrméretben. Ennek következményeként leggyakrabban használt golyósának is ilyen rendszerű Remingtont választott. 1' A II. világháborút követően 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokban kezdett új életet. Öt esztendő múlva már egy háromezer hektáros fácánfarm menedzsere, melyhez százholdas halastó és egy koronglövő-pálya tartozott. 1971-ben Amerikában kiadott szakkönyve, a „Sikeres sörétlövés" több kiadást élt meg. Magyarul 1996-ban adták ki. Közben járta a nagyvilágot. Vadászott a legtöbb kontinensen, apró és nagyvadakra egyaránt, melynek 4. kép. Montag néven írják az egykori Montágh birtokot, határnévként eredményeként először 1998-ban, majd a nagy sikerre való tekintettel újranyomva 2000-ben magyarul is megjelent a „Négy földrészen vadásztam" című könyve. 1 4 Birtokán több mezőgazdasági újítást bevezetett módszerekben, és terménynövényekben egyaránt. Érdemes megemlíteni, hogy a gyapot termesztése és magyarországi meghonosítása 11 BARACS Károly, EULENBERG Salamon dr, KASZAB Aladár szerk.: Magyar zsidólexikon. Budapest, 1929. 642. o. 12 www.huszadikszazad.hu honlap, 2010. március 24-i közlés 13 KOVÁCS László: Rángatós Remington Inn.: www.vadaszat.net/fegyver 2009. november 6-i közlés 14 KOVÁCS László fülszövege dr. Montágh András Négy földrészen vadásztam című könyvéhez 61
