Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához

TISZ

A VILÁG IV. 1. kép. P. Tóth Erzsébet 1927. március 28-án kelt igazolványa. Szolgált Montágh ákos birtokán, és az ott kapott munkát és javadalmazást is bejegyezték utca 5. szám alatti épület első emeleti egyik négyszobás lakását, mely épületben az akkori társadalmi elit több prominens képviselője is lakott. Betársult fia üzletébe, a Montag Mór és Fia terménybizományos-terménykereskedő cégbe. Montag Lipót 1926 körül elhunyt, így az ingatlant özvegye lakta tovább. Az 1944-ben már 90 éves idős asszonyt sok atrocitás érte a nyilaskeresztes párt részéről, s mindezek tetejébe az 1944-es lakónyilvántartás szerint lakásába költözött rokonaival Rapcsányi László, a nyilaskeresztes párt országgyűlési képviselője. Hogy ezt megtehette, annak az az oka, hogy Montag Lipótné nevével 1941 után már nem találkozunk - valószínűleg nem érte meg a II. világháború végét, s akkor már a férje örökösei által folyósított járadékból élt. Montag Lipót 53 éves unokaöccsét, Montág László nagybánhegyesi földbirtokost a lipótvárosi Személynök utca 25. szám alól telepítették ki, ahol szülei, a nemességszerző Montágh Sándor és Montágh Sándorné született Steigenberger Szerén 1929 óta laktak.

5 Ifjabb Montag Lipót fia Montag Mór, aki a makói püspöki uradalom Makaipuszta nevű részét bérelte, majd később meg is vásárolta. Pusztakengyeli birtoka 1897 és 1911 között került tulajdonába. 1935-ben összességében 5300 kh-at birtokolt a fentebb megnevezett cégével. Montag Mórnak három fia született, Montag József, Montag Ákos és Montag Sándor, aki a családnak nemesi rangot szerzett.

6 A nemességet Montag Sándor 1913. június 15-én kapta meg Magyarország akkori kiráNAGY Ágnes: Hatalom-lakásrendszer-társadalom. Inn.: Korall Társadalomtörténeti folyóirat 5. évf. 17. sz. Budapest 2004. 143—157.0. VIRÁG Zsolt: Magyar kastélylexikon 6—7. kötet. Budapest 2005. 166. o. 59