Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szabó László: Balogh László, a nyelvész

TISZAVILAG IV. I vályogjai beépültek egy nagy épületbe, részei lettek a szülőfold helytörténeti, tájnyelvi kutatási eredményeinek. Megoldott nem egy nehéz kérdést, ami másoknak ad alapot vagy ösztönzést. Ám nem méltányolták kellően a strukturalizmustól inspirált, jól kiépített és könnyen átlátható, s ezért használható névtani rendszerét. Igaz, belülről építkező, a nyelv természetéből szervesen kinövő elképzelés ez, amely éppen úgy alkalmazható — és ő alkalmazta is — földrajzi nevekre, mint a személynevek különböző fajtáira. Megkülönbözteti egymástól a nyelvészeti szempontú elemzést, besorolás és az ennél magasabb rendű, ezt is magába foglaló névtani, névtudományi megközelítést. Ez utóbbinak, „...— ha ez lehetséges, ki kell deríteni a név keletkezésének és átvételének körülményeit is, föl kell kutatni azt a szituációt, aminek alapján a nevet használták..." elődeink. Hogy ez pontosan leírható legyen, tisztázni kell a névnek magának a szerkezetét, felépítését, változásainak, alakulásának történetét. Pontos fogalmakkal kell dolgoznunk. Mert egy valamikor teljesebb név mára egyszerűsödhet, kihullhatnak belőle elemek, amelyek utóbb más jelentést és funkciót kapnak, de nem ez volt eredeti állapotuk. Bevezeti ezért a bázisnév fogalmát, amelynek átfogó jelentése van, amely önálló fogalom (pl. hát 'egy vizes, lapos terület fölé magasló elnyúló domborulat', mint földrajzi képződmény. Ez hordozza a lényeget, s ezt egészítik ki különböző jelzőkkel, határozókkal, amelyek ezt a fogalmat helyhez kötik, különleges formáját kiemelik, s ezzel úgymond lokalizálják a nevet és mással összetéveszthetetlenné teszik. Ezek másod- és harmadlagos kötődések a bázis névhez. Együtt alkotnak egy nevet: a földrajzi névben a leglényegesebb a lokalizálás, a személynévhez pedig az egyénhez kötés stb. Ám idővel kihullhat valamelyik elem, a név lerövidül, vagy mással helyettesítődik. A bázisnév funkcióját olykor más elem is átveheti e névszerkezeten belül. Nekünk ezeket a változásokat kell megfejteni, ennek okait felderíteni, s rávilágítani mindazon befolyásoló elemek összességére (ez a szituáció), amelyek előidézték, valamilyen oknál fogva kikényszerítették a változásokat. Ma a névtan a magyar nyelvészet egyik legkimunkáltabb ága. Einnek a kimunkált tudománynak egyik meghatározó munkása lehetett volna, ha más korban él. A tudományos eredmények azonban nem olyanok, amelyeket el lehet nyomni, félre lehet tolni. 57