Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: Pályázati alapú fejlesztések a Tiszazugban 2002-2008

» ÉRTEKEZÉSEK IV. Konklúziók Cikkünkben bemutattuk a pályázatírás legfontosabb elemeit, azon a szabályokat amelyek betartása elősegítheti a projekt sikerét. Megállapítottuk, hogy a projektc iklus-menedzsment módszer (PCM) használatával a pályázat sikere bizonyosabb lehet. Egy nyertes pályázat is csak abban az esetben lehet a fenntartható fejlődés záloga, ha az beilleszkedik a szervezet stratégiájába és a már meglévő alapokra épít. Ennek biztosítéka ugyancsak a PCM alkalmazása lehet a pályázat megvalósitása során. Természetesen egy egész területi egység pályázati tevékenysége sokkal összetettebb szervezési tevékenységet igényel mint egyetlen szervezeté, ennek megvalósítását segítheti elő egy térségmenedzsment rendszer megvalósítása. A hazai pályázati rendszer evolúciója az EU csatlakozással gyorsult fel, az azóta eltelt időben egyre bonyolultabb, egyre komplexebb dokumentációt kell kidolgozni. Egy pontos és releváns információkkal kitöltött és a szüksége mellékletekkel alátámasztott pályázati anyag kidolgozása jelentős szakmai hátteret és anyagi ráfordítást igényel, így természetesen egy sikertelen pályázatot jelentős kudarcként élhet meg az adott szervezet. A Tiszazugban folyó pályázati tevékenység egy (2002—2008 közötti) szakaszát elemezve megállapítottuk, hogy a nyertes pályázatok számát tekintve a térség nem marad el a megyei átlagtól, ugyanakkor ezek nagyrészt viszonylag kisebb méretű hazai pályázatok, míg az NFT és ÚMFT részét képező, EU társfinanszírozást tartalmazó projektek előfordulása a megyei átlagnál alacsonyabb. A kistérségen belül természetesen a nagyobb települések nyerték a legtöbb pályázatot, egy főre vetítve ugyanakkor Szelevény és Cserkeszőlő kimagaslik. Az előbbi esetén ez a magas érték egy kistérségi jelentőségű pályázatnak tudható be, míg az utóbbinál egy valóban „nyüzsgő" és sikeres pályázati tevékenységre utal a sokféle (hazai és EU) nyertes projekt. A pályázó szervezetek között dominálnak az önkormányzatok, a vállalkozások leginkább a nagyobb településeken aktivizálták magukat, míg egyéb szereplők (magánszemélyek, civilek) szinte csak a városokban pályáztak. A pályázatok tematikája nagyrészt megfelel a kistérség fejlesztési programjában foglalt prioritási rendszernek. Nagy arányban szerepelnek a települési infrastruktúra (lineáris és intézményi) fejlesztését célzó fejlesztések, ami valószínűleg az önkormányzatok viszonylag magas pályázati aktivitásának köszönhető. A felvázolt kép természetesen nem lehet végleges, hiszen az UMFT által finanszirozott projektek nagy része még a vizsgált periódus után realizálódik. Néhány esztendő múlva, a hétéves költségvetési ciklus lezárta után egy árnyaltabb képet kaphatunk egy hasonló vizsgálattal. A kutatás továbbfejleszthetősége kvalitatív szociálgeográfiai módszerekkel képzelhető még el: pályázati projektek részletesebb esettanulmányaival olyan információk (pld. a pályázatok megírásának körülményei — külső pályázatírók szerepe, vagy a menedzsmenttel kapcsolatos tapasztalatok) is napvilágra kerülhetnek, amelyek a statisztikai feldolgozásokból nem deríthetők ki. 3. táblázat NFT pályázatokhoz kötődő projektek A V O P G V 0 p H E F O P KI O P R 0 1 p Cibakháza 1 0 0 0 1 Csépa 0 0 0 0 0 Cserkeszőlő 5 1 0 0 I Kunszentmárton 6 5 3 0 0 Nagyrév 1 0 0 0 0 Öcsöd 3 0 1 1 0 Szelevény 3 0 0 1 0 Tiszaföldvár 2 2 1 0 1 Tiszainoka 0 0 0 0 0 Tiszakürt 0 0 0 0 1 Tiszasas 4 0 0 0 0 Forrás: TEIR 36