Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: Pályázati alapú fejlesztések a Tiszazugban 2002-2008
TlSZAVUACi IV. 41 • NFTpatysiat • pályázat 6. ábra. Az összes projekt értéke a kistérség településein (M Ft) (saját szerkesztés TEIR adatok alapján) riódusban még, így belőlük jelentősebb következtetéseket egyelőre nem tudunk levonni. Ha a pályázati források allokációját forintban vizsgáljuk (3. ábra), akkor megállapíthatjuk, hogy a Tiszazug egyike a legkevesebb forrást megszerző térségeknek a megyében. Ez azzal is magyarázható, hogy a hazai források, amelyek itt többségben voltak, csak viszonylag kis összeget jelentettek. Összehasonlításként látható, hogy a viszonylag kevés számú UMFT projekt például Jászberény, Tiszafüred vagy Karcag térségében milyen jelentős fejlesztési összegeket jelentett. A források lokalizációjában egy észak-dél kettősség jellemzi JászNagykun-Szolnok megye helyzetét, nevezetesen egy sikeresebb észak és egy kevésbé sikeres dél. ' Az egy före jutó támogatás mértéke némiképp egyenletesebben alakul, a Tiszazug itt körülbelül a megyeszékhely térségének megfelelő értéket ért el. (4. ábra) Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy ez az érték csak egy elméleti statisztikai mérőszám. A pályázaton nyert források valódi térségi hasznosulása (esetleges multiplikátor hatása) meglehetősen nehezen ragadható meg. A kistérség egyes településein pályázatból megvalósított projektek száma (5. ábra) meglehetősen egyenetlen eloszlást mutat. Általában elmondható, hogy valamennyi településen a hazai pályázatok támogatták a legtöbb fejlesztést. A pályázatok legnagyobb számban Kunszentmárton városához köthetőek, ami egyrészt a település központi funkcióival magyarázható, másrészt pedig, hogy a kistérségi szervezet által elnyert pályázatokat is ide helyezi el a TEIR rendszer. Kiemelhető még Tiszaföldvár, Cserkeszőlő, Öcsöd és Cibakháza, míg a kisebb települések jelentősen elmaradnak tőlük. Az elnyert pályázati támogatás értéke (6. ábra) alapján is hasonló képet kapunk, megjegyzendő ugyanakkor Szelevény látszólag kitüntetett helyzete az NFT pályázatok között. Meg kell azonban mondani, hogy ez egyetlen beruházáshoz, nevezetesen az „Építési-bontási hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése Kunszentmárton és a környező települések részére" című projekthez köthető, ahol a főpályázó Kunszentmárton volt és a fejlesztett fúnkció is településen túlniutatónak nevezhető. Az NFT-ben jól szerepel még Öcsöd, az itteni források legnagyobb része azonban ismét csak egyetlen projekthez kötődik, a Körös— Maros Nemzeti Park Igazgatóság által benyújtott „Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem" KIOP-os prioritáshoz kötődő „Élőhely-rekonstrukciók és erdei iskola kialakítása" című beruházáshoz. Cserkeszőlő mutatja a térség települései közül a legegyenletesebb teljesítményt a háromféle pályázati forrás megszerzésében. Ugyancsak ez a település áll (Szelevény kiugróan magas értékének okáról már említést tettünk) az élen az egy főre eső támogatás értékében. Nagyon érdekes, hogy ebben a fajlagos mutatóban a kistérség legnagyobb települései már nincsenek olyan jó pozícióban mint az összes támogatások tekintetében. (7. ábra) A pályázatok többségét a települési önkormányzatok nyerték, ugyanakkor a nagyobb településeken (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) a vállalkozások aktivitása is jelentős (természetesen a vállalkozói pályázatok többsége értékében jóval kisebb nagyságrendet képvisel). A kisebb településeken szinte kivétel nélkül az önkormányzatok a legnagyobb pályázók. A magánszemélyek a periódusban energiahatékonyság-javító pályázatokat adtak be, de a térségben ők szinte mind kunszentmártoni lakosok. Az „Egyéb" kategóriában ugyancsak a kistérségi központ a legjelentősebb. (8. ábra) 33
