Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
KÖNYVMISMERTETÉSEK - Boszorkányok, igézők, táltosok... - Szolnok megyei múzeumi adattár 36. (Bodolai Mária)
TISZA VILÁG TV. Boszorkányok, igézők, táltosok... (Füvessy Anikó: Folklór tanulmányok. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 36. Szerk.: Dr. Horváth László. 176 o.) Füvessy Anikó tollából már igen sok tanulmányt ismerhetnek az avatott olvasók, elsősorban ugyan a néprajzkutatók, de a hagyományos népélet iránt érdeklődő, honismeretet búvárló amatőrök is jól ismerik a szerző nevét. Ezúttal javarészt már megjelent folklór tanulmányok egy csokrát válogatta össze gyűjteményes kötetbe. Leginkább Tiszafüred és környéke, Tiszaörs és Nagyiván hitvilágáról, legendáiról,,jeles" alakjairól szólnak ezek a tanulmányok. De határainkon is túlnyúlik a szerző kutatói érdeklődése, hiszen a mai Szlovákiába tartozó Gömörből, valamint Románia magyarlakta területéről, a Fekete-Körös vidékéről is közöl tanulmányokat. Az egy-egy település, térség néphitét összefoglaló tanulmányok igencsak széles körűen tárják az olvasó elé az adott területen élők hagyományos világképét, természetfölötti lényekhez, kísértetekhez, lídércekhez, markolábokhoz fűződő kapcsolatát. Minden földrajzi tájegység saját hiedelemlényeket tud magáénak, hiszen a földművelő, állattartó, erdőművelő, halászó, vadászó, madarászó, méhészkedő foglalkozásnak szinte mindenhol külön „boszorkányos" emberei-mesterei voltak. Olyanok, akik értettek az állatok gyógyításához, akik olykor valódi orvoslással, néha pedig „ráolvasással", „igézéssel", „szemmel veréssel" gyógyítottak, netán ártottak ellenségeik jószágának. Szinte minden vidéken akadtak természetfeletti képességű emberek: boszorkányok, garabonciások, táltosok, akik a közösség legtitokzatosabb foglalkozásait űzték. Alakjukat mindenfelé egyaránt övezte tisztelet és félelem. Nem ismeretlen a halottlátó alakja sem, aki már nevéből is tudhatóan a másvilággal tartott kapcsolatot, mintegy ő volt a köldökzsinór, az üzenetek átadója az evilági emberek és a már másvilágra költözöttek között. Arról is írnak a tanulmányok, hogy ezeket a boszorkányokat, rontó embereket hogyan lehet felismerni, s hogy miféle eszközök segítségével lehet őket tetten érni, netán hatástalanítani a tevékenységüket. Konkrét személyeknek, Tiszafüred két legendás alakjának is szánt egy-egy tanulmányt a szerző. Józsa Gyuri és Pénzásó Pesta jeles emlékeket hagytak maguk után, s a köréjük szőtt múltba repítő történetek elevenítik fel alakjukat. Igazán érdekes a nagyiváni öltöztetős Madonnáról szóló dolgozat. „A Mária-szobrok öltöztetésének hagyománya közösségi rítus..." E tevékenységet az egyház hol tiltotta, hol kisebb-nagyobb engedményekkel engedélyezte, valamilyen módon szabályozni próbálta a kora középkor óta. A falusi búcsúk, körmenetek idején vitték körbe ezeket az alkalomhoz illő ruhákba öltöztetett Mária-szobrokat, a szintén ehhez illő imádságok kíséretében. A tanulmánykötet utolsó írása igazi csemege! Egy XVIII. század elejéről való méhészkönyvet közöl a szerző. Ehhez a mesterséghez — mint minden máshoz is — különleges fortélyok eltulajdonítására volt szükség. A méhész ember természetismerete és a vallási ünnepek, valamint a helybéli szokások összehangolása világlik ki belőle. „A hieSSM SZOLNOK aJmM$f MEGYEI MÚZEUMI ADATTÁR 36 Füvessy Anikó FOLKLOR TANULMANYOK TISZAFÜRED-SZOLNOK, 2007 delmek, szokások az objektumot, melyhez kötődnek, általában túlélik. Ez adja magyarázatát gyakori homályosságuknak. Nagymértékben magyarázatra szorulnak, eredetükre való ismereteink hiányosak, elmélyült kutatást, összehasonlító elemzést követelnek." — írja Füvessy Anikó e tanulmánya bevezetőjében. Majd pedig a méhész tevékenység egész éves ritmusához igazodva, csoportosítva, osztályozva közli mindazt a szokást, hiedelmet, amelyet a jó méhész be kell tartson ahhoz, hogy méhei szépen szaporodjanak, ne betegedjenek meg, és ízletes mézzel bőségesen ajándékozzák meg gazdájukat. Füvessy Anikó tanulmánykötete munkásságának széles palettáját tárja elénk. Remek olvasmány min185