Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Dr. Varga Lajos: A Körös-Tisza-Maros szög emberfőidrajzának vázlata
I SZEMELVENYEK A MUZEUMALAPITO ÍRÁSAIBÓL Orosháza küldte Csizmadia Sándort, ezt a csodálatosan tiszta, csengőhangú költőt és politikust, aki béreslegényből küzdötte fel magát az államtitkári székbe. Filozófiája a Körös—Tisza— Maros szög parasztjának nyilt, életteljes, életvidám, minden zordon puritánizmustól távol álló gazdag életszemlélete 4 8). Szentetornyán élt és írt a magyar parasztságért folytatott küzdelem előharcosa, báró Jaszth Zsigmond, aki már a század elején parasztságunkban látta a nagy magyar jövő igéretét. Regényeiben hirdette, hogy a mindig vágyott és eddig soha el nem ért szociális Magyarországot a parasztra kell építeni. A Körös—Tisza—Maros szög szomorú morbus hungaricusa, a tiidővész vitte el. De hagyjuk az egyéneket, a Szirbik Miklósokat, Thessedik Sámueleket, Kiss Bálintokat és még nagyon sokat. Nézzük a népet, a közösséget. Akárhol megfordultam, láttam a parasztokat, akik maguk faragták hegedűjüket, citerájukat, s maguktól tanultak meg azokon játszani. Az ősi magyar reminiscentiák nagyszerű megnyilvánulásai a gölöncsér munkák. Agyagműves dolgok ezek, amelyekhez nagyszerű anyag a megvályogosodott lösz. Kunszentmárton — Szentes — Hódmezővásárhely már említett vonalán gazdag képzeletű, sokszínű agyagművesség fejlődött ki. Csodálatos agyagművészet ez! A művészek lelke, a fátyolos múltba visszasuhanó ösztön határtalan. Az ember csak leborulhat ilyen végtelen nagyszerűség előtt. Rendkívül szépek és finomak a hódmezővásárhelyi hímzések, amelyek a kunhímzéssel mutatnak rokonságot. Egy lelkipásztor felesége, Bakoss Margit keltette életre ezt a kézimunkát régi ládák alján porosodó 100—150 éves ruhadarabokból. Az életében halhatatlanná lett magyar zeneművésznek, Kodály Zoltánnak, egyik tanítványa: Péczely Attila a Hódmezővásárhely környéki népdalokat gyűjtötte össze. A makói hagymáról és a termelési eszközökről már szólottunk. Szentesen leheletfinom csipkét készítenek ősi magyar díszítő elemekből. — Ki tud minderről? A nagy Közöny megtette a magáét! Oldalakon sorolhatnám el mindet, amit vagy magam láttam szellemi és anyagi téren, vagy amit elfelejtett könyvekből, poros kéziratokból lehet kiásni. Csodálatos nép lakik itt „a kanyargós Tisza mentén", amely magyar lelkében, nevében, vérében, arcában, megnyilvánulásaiban. 48 CSIZMADIA Sándor: Költemények a feleségemhez. Budapest 1921. 182
