Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Dr. Varga Lajos: A Körös-Tisza-Maros szög emberfőidrajzának vázlata
TISZAVILAGIV. « tes—Szarvas közötti hatalmas legelőterületek ma mindinkább kisebb térre szorulnak , 0) Az élet kezdetlegesebb fokán (XVIII—XIX. sz. első fele) nagymértékben érvényesül az önellátás elve a Körös—Tisza—Maros szögben. Igaz, az igények sem nagyok, néhol el is nyomják azokat. Még a sziken is megtermő kender, az állatok gyapja, bőre megadja a ruházatot, a méhészet a cukrot, borbehozatal nem igen van. Kialakul a török korszakra visszamenő 3 1,) agyagipar. Szarvas — Kunszentmárton — Szentes — Hódmezővásárhely vonala az a nevezetes tiszta sárgaföld vonal, amelyen magyar kisiparos kezek művészi edények ezreit csinálják. Kialakul helyek szerint más és más fajtájú agyagedény. Szarvason egyszerű, de minden célszerűségi szempontot figyelembevevő használati edények. Kunszentmártonban a világos színű, nagyméretű edények, Szentesen az úgynevezett „fekete edények", Hódmezővásárhelyen a sötét alapokon nyugvó gazdag, változatos színű, virágos díszítés. Alig volt néhány cikk, amely behozatalra szorult. Ilyen volt a só és a fa. A fát a Tiszán úsztatták le és a városokba ereken úsztatták, vagy vontatták fel 3 2). Gabonából kivitelük is volt. Hódmezővásárhely mellett a Hód tóban gabonaszállító hajóknak kikötőjük volt, a Kakasszék éren felfelé nagy hajókat vontattak 3 3). Szentesen a Kurcán szintén gabonaés sószállitó hajókról tudunk. A gabonát helyben őrölték meg. A honfoglalás előtt és a magyar középkorban kézi őrlővel. Ilyeneket nagy számban találunk területünk múzeumaiban. Ezután időrendben leghamarabb tűnnek fel a vízimalmok: Tisza, Körös, Maros, Kurca, Veker stb. A XVIII—XIX. század folyamán már rendeletekkel kell csökkenteni a vízimalmok számát, amelyek a vizek lefutását akadályozzák. Tehát a konszolidációval fejlődik, nő a foldmívelés is. Ennek másik elősegitője a XVIII. században nagyobb mértékben meginduló árvízvédelmi munkálat. Gátak épülnek a helységek körül, a határokban kihasználják a természetes kiemelkedéseket, s azokhoz építik a gátakat). Később feltűnik a szárazmalom. amelynek helyét a városokban levő apró háromszögletű terek őrizték meg 3 4). Későbbiek a szélmalmok. Több száz szélmalom volt területünkön. Csak Szentes körül volt 13. Ma ezeket egy, kettő kivételével mind motor hajtja. A fejlődés legutolsó állomása a gőzmalom. Mint egyedülálló érdekességet kell megemlítenünk a Szentestől északkeletre lévő Ecseren épült Vecseri féle malmot, amelyet földgázzal hajtanak. A belterjesebb foldmívelés (szőlő, kert) már a törökkorszak előtt meg volt. Hékéd, Dónáttornya, Hódmezővásárhely — Körtvélyes, Szegvár, Berekhát, Nagyhegy, Szőllős területeiről tudjuk, hogy főleg szőlőt termeltek. A török korszak alatt Gyuláról a törökök elterjesztik a kukoricát (török búza), dinnyét, dohányt, tököt és sokféle gyümölcsfajtát). A dohánykertészet aztán a XVIII. század végén lendül fel hatalmasan. A XVIII. század konszolidáló munkáját megakasztották többször a pestis, a dögvész és főleg az árvizek. Egy-egy árvíz után a táj elvadult, az útak elmosódtak (kövesút nem volt!) a telepek kicsik. Az árvízvédelem nem egységesen irányított, csak helyi jellegű. A XVIII. században átlag minden második évben volt nagy árvíz 3 5). Az árvizek éhínséget, dögletes levegőt okoztak. 1712-ben a szegediek az árvíz elől Makóra, Hódmezővásárhelyre, Mindszentre, Szentesre és Csongrádra menekültek. Szentes és Hódmezővásárhely különösképen jól volt megerősítve gátakkal. Volt úgyis, hogy már csak az Istenben bíztak és gátépités helyett a templomba mentek imádkozni — csónakon. A Tisza egységes szabályozását sürgeti Balla Antal, Csongrád vármegye mérnöke, de sürgetésére írott malaszt volt a felelet. Gyakoriak a 30 ELEK Péter: Gazdaságföldrajzi kutatások Szarvas és Szentes vidékén. Magyar Gazdák Szemléje. 1937. szeptemberi szám. 31 NAGY Imre szerkesztésében megjelenő: Szentes város monográfiája. Magyar Városok Monográfiája c. sorozat III. k. Budapest 1928. 220. 1. 32 BODNÁR id. m. 43. 1. 33 E. id. m. 36. 1. 34 NAGY Imre id. m. 211. I 35 ZSILINSZKY id. m, II. k. 79. 1., SIMA László: Szentes története I. k., REIZNER János: Szeged története, Makó története stb., stb. 177
