Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Deli Tamás: A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományi szakága

9 FÖLDRAJZI (/>'• fíIiMliX)EK, TERMESZETTUDOMAM'OS TARLATOK 11. kép. Az új faj, az Agardhiella tünde A sok éves tudományos gyűjtőmunkának köszönhetően a Munkácsy Mihály Múzeum e megyéből származó csigaés kagylóanyaga egyedülállóan gazdag. Elsősorban KeletMagyarország biogeográfiai viszonyait a Balkán és a Kárpátok, valamint kisebb részben a keleti sztyepp területek határozzák meg. Mindezen területek fajainak, fauna és flóra elemeinek jelentős része a Kárpátok délnyugati részét képező Bánáton keresztül érik el a Kárpát-medencét. A külföldön végzett kutatásaink közül a legintenzívebb és egyben a legtöbb eredményt produkáló, immár 5 éve folyó kutatást a Bánát és Nyugat-Olténia hegyvidéki részein végeztük. Több új faj, alfaj felfedezése, leírása, állatföldrajzi és ökológiai összefüggések felderítése mellett számos itt gyűjtött szárazföldi csigahéjjal gyarapítottuk a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának puhatestű gyűjteményét. A természettudományi gyűjtemények jelentősége Miért fontos a múzeumokban a természettudományi gyűjtemények létrehozása, gyarapítása? A különböző időszakokban létrejött gyűjtemények, például a herbáriumok vegetációtörténeti szempontból hasznos és pótolhatatlan támpontot nyújtanak a táj változásáról, sok esetben pusztulásáról. A Tiszántúl, ezen belül a Körösök vidéke a vízszabályozások után gyökeres változáson ment át. A nádasok, zsombékosok, mocsárrétek kiszáradása, a mezőgazdasági területek növekedése több növényfaj kipusztulásához, mások elterjedéséhez vezetett. A növénygyűjtemény az elmúlt évtizedek gyűjtései során reprezentálja a ma itt élő növényfajokat, ezzel megfelelő információt nyújt a vegetáció mai állapotáról. A biológiai sokféleség tanulmányozása során felmerülő kérdésekre sokszor nem találunk választ kicsiny országunk határain belül. A különféle állat- és növényfajok elterjedési területeinek megállapításához, alig ismert vagy szerencsés esetben ismeretlen fajok felfedezése, tanulmányozása és begyűjtése érdekében távoli vidékekre expedíciókat indítanak a kutatók. A hazai természettudósok világviszonylatban is elismert érdemeket szereztek a Kárpátok és a Balkán kutatásában ugyanúgy, mint számos trópusi ország, pl.: Új-Guinea természeti értékeinek feltárásában. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományos kutatói a legtöbb külföldi terepnapot a Kárpátok hegységeiben töltötték, de Albániától Mexikóig számos távoli országban folytattak gyűjtéseket. A kutatásaiknak köszönhetően többek között új fajok kerültek elő, melyek a természettudományos gyűjteményünk legértékesebb darabjai. A kutató- és gyűjteményi munkán túl Egy természettudományos muzeológus legfontosabb feladatai közül a kutatásokon és az eredmények interpretálásán, a gyűjteményi munkán (gyűjtés, nyilvántartásba vétel, raktározás) és kiállítások szervezésén kívül fontos szerepet kap a különféle intézményekkel, egyesületekkel és oktatási egységekkel való kapcsolattartás, életükben való aktív részvétel. Ennek megfelelően Békés megye számos iskolájában, természetvédelmi egyesületénél tartunk előadásokat vagy például erdei iskola keretében vezetünk terepgyakorlatokat. Rendszeresen szerepet vállalunk az iskolai versenyeken való sikeres szereplésben, valamint diplomamunkák elkészítésében is. Az oktató és előadói tevékenységen kívül a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományi szakágán kerül szerkesztésre az elsősorban tudományos/ismeretterjesztő cikkekkel, színes fotókkal megjelenő Natura Bekesiensis periodika, amelynek 10. számát tavaly vehette kezébe az olvasó. A Munkácsy Mihály múzeumban két kiállítási helyszínen a legnagyobb kiállítási térrel vesszük részt. 166