Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Deli Tamás: A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományi szakága

FÖLDRAJZI GY• ITEMFNYFK. TERMÉSZETTUDOMÁNY OS TÁRLATOK kat élik, a műkedvelő emberek soha nem látott érdeklődéssel fordulnak a különleges néprajzi tárgyak iránt. Expedíciók százait vezetik az ismeretlen vagy épp az ismert világok felfedezésére. Az értelmiség és a felvilágosultabb nagyközönség Földünk és az azt benépesítő rendkívül sokszínű élővilág és civilizációk megismerésére szomjazik. Nagy felfedezésektől és szenzációktól hangos a világ és részben a hazai sajtó is. De nemcsak az ismeretlen világok felfedezése válik vonzó foglalatosságnak, hanem a lokálpatriótáknak köszönhetően a közvetlen környezetünk és múltjának megismerése is. Gyűjtemények százai sorakoznak a műkedvelő urak vagy éppen tanárok, gyógyszerészek, lelkészek stb. otthonaiban. Ezen kisebb-nagyobb gyűjtemények jelentős része részben adományként, részben megvásárolt anyagként a világ múzeumiba 'vándorolnak'. Mivel a helyi jelentőségű leletek, tárgyak elsősorban a helyi értelmiséget érdeklik és az iskolai szertárak már megteltek, így egyre nagyobb az igény a vidéki kisvárosokban is a múzeumok létrehozására. Hazánkban a múzeumalapítási kezdeményezéseket az is elősegítette, hogy az egész ország készült a millenniumi ünnepségekre. Ekkor jött létre számos vidéki múzeum, így a békéscsabai is. Múzeum Békéscsabán Békéscsabán a múzeumalapítási kezdeményezés érdeme Varságh Béla (1840—1925) gyógyszertár-tulajdonos nevéhez köthető, akinek köszönhetően 1899. július 1-jére összehívott értekezleten határozták el a MúzeumEgyesület megalapítását. Tervük megvalósításához tekintélyes pártfogóra leltek Zsilinszky Mihály, akkori vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár személyében, aki erkölcsi támogatáson túl jelentős állami támogatást is kilátásba helyezett. Nevéhez fűződik az egyesület alapszabály-tervezetének kidolgozása, amit az alakuló közgyűlésen, 1899. november 25-én néhány módosítással elfogadtak. A dokumentum célkitűzései ma is aktuálisak: „ .. .felkutatni és összegyűjteni a város, esetleg a vármegye egész területén található régészeti, természeti és néprajzi emlékeket; továbbá megőrizni a népéletre vonatkozó jellegzetes tárgyakat, művelődési eszközöket, könyveket és kéziratokat, művészeti és ipari tárgyakat, valamint a város jótevőinek az emlékét, képeit és családi ereklyéit; végre az általános ismereteket terjeszteni, népkönyvtárakat szervezni, és hozzáférhetővé tenni."' A Múzeum-Egyesület 15 évig tevékenykedett. Ezen idő alatt létrehozta a múzeum gyűjteményének alapjait és a többségében önkéntesekből álló szakember gárdát. Majd végül is legfontosabb célkitűzésüket is elérték, hiszen megépült a Közművelődés Háza, amely részben helyet biztosított az újdonsült múzeumi gyűjteményeknek és szakembereknek, illetve létrehozta a város könyvtárát is. A 100—120 tagot tömörítő egyesület a munkájához az anyagi fedezetet három forrásból biztosította: tagdíjakból, alapítványi bevételekből, Békéscsaba támogatása révén, végül évenkénti állami segélyből. Az egyesület vezetői, tisztségviselői minden díjazás nélkül, főhivatásúk mellett látták el a feladataikat. Az első igazgató, Bálás Ádám (1872— 1932) gimnáziumi tanár volt, aki 1902-ig töltötte be ezt a posztot. 1908-ig Krammer Nándor (1855—1921) polgári iskolai tanár követte, kinek nevéhez a múzeumi gyűjtemény lajstromának elkészítése fűződik. 1908-tól Reil Lajos (1874—1952) gimnáziumi tanárt választották, aki a városi kezelésbe adott múzeumnak is az első igazgatója lett. Nevéhez fűződik az múzeumi építkezés irányítása, az első kiállítások rendezése. A múzeumi épület átadásával egy időben megjelentette az első múzeum történetéről, gyűjteményeiről szóló könyvét. A kor szelleméhez méltón a különféle gyűjtemények adományokból, vásárlásokból és el1 Név Nélkül: A Békés-Csabai Muzeum-Egyesület alapszabályai. In A Békéscsabai Muzeum-Egyesület I-ső Évkönyve (1899—1901). Békéscsaba, 1899. 7. 160