Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Kovács Katalin: A Hajnóczy József Gimnázium alapítása és működésének első évei (1947-1950)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL A Hajnóczy József Gimnázium alapítása és működésének első' évei (1947-1950) Kovács Katalin A 19. század folyamán Tiszaföldváron erőteljes gazdasági és ipari fejlődés indult meg, amely elősegítette a község szépülését és kulturális gyarapodását is. A fellendülés a 20. század elején megtorpant ugyan, de ekkorra Földvár a Tiszazug gazdasági központjává vált. A II. világháború alatt itt állomásozó német, majd szovjet csapatok nem okoztak túl nagy kárt a községben, bár minden mozgathatót elvittek, az épületeket nem rombolták le. A háború után újjáéledő közösség legfontosabb feladata tehát nem az építkezés, hanem a magán- és közvagyonbiztonság helyreállítása és a közigazgatási rendszer megszervezése volt. Fontos szerepet kapott az iskolák újraindítása is, hiszen a művelt, a világ dolgaiban jártas emberek segíthették elő Tiszaföldvár fejlődését. A szervezési munkálatok jól haladtak, s január elején megkezdték működésüket az általános iskolák, majd Tóth Lajos vezetésével újra beindult a viszonylag rövid életű polgári iskolai képzés is. A háború után olyan többpártrendszeren alapuló demokrácia jött létre Magyarországon, amelyben a szovjet jelenlét következtében a kommunista befolyás az első pillanattól kezdve érvényesült, és az idő haladtával egyre erősödött. A radikális politikai átalakuláshoz kulturális forradalom kapcsolódott. A századelő neves írói — Németh László és Illyés Gyula — egy új kulturális mozgalmat indítottak útjára, amelynek célja a nép művelése volt. E mozgalom hatására hamarosan sor került az oktatásügy modernizációjára, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy elkezdték a nyolc osztályos iskolarendszer kiépítését. Az új iskolatípus megjelenésével a polgári iskolák létalapja megszűnt, rendszerük lassan leépült Az oktatásügyben bekövetkező óriási változások nyomán született meg György Józsefben, a tiszaföldvári polgári iskola megbízott igazgatójában, a diplomás gimnáziumi tanárban egy gimnáziumi tanfolyam indításának gondolata. Az ötlet már korábban is felmerült a község vezetőinek fejében, mert az arzénes gyilkosságairól elhíresült Tiszazugban ebben az időben egyetlen középiskola sem működött, s a térség műveltségi szempontból meglehetősen elmaradott volt. A környék szegény parasztcsaládjaiból származó tehetséges fiatalok azért nem tanulhattak tovább, mert középiskolák csak távoli városokban voltak, a nagy távolság miatt oda kellett volna költözniük, ami a szülőket anyagilag nagyon megterhelte volna. Szinte csak a jómódú családok fiai szerezhettek középfokú végzettséget, s közülük sokan az iskolák befejezése után sem tértek haza, így nem váltak községük hasznára. Egy középiskola létrehozására volt tehát szükség, mely lehetővé tette, hogy Tiszaföldvár és Cibakháza 22000, és a járás többi községének — Nagyrévnek, Tiszainokának és Tiszasasnak — még körülbelül 15 000 lakójának megnyíljon az út a magasabb kultúra félé, s a sok tanult, müveit ember elősegítse a falu és a Tiszazug további fejlődését. A születendő gimnáziumnak megvolt a létjogosultsága, ezért György József hamarosan hozzálátott a terv megvalósításához. Kezdeményezése kedvező fogadtatásra talált a községben, s iparosok, kereskedők adományaiból 1946 decemberére 1000 Ft gyűlt össze, amelyet a kezdés és a szervezési kiadások fedezésére használtak fel. A leendő gimnázium működéséhez a különböző pártok, egyesületek évi több ezer forintos támogatást ajánlottak fel, így megteremtették a kezdeményezés anyagi alapját. Csak a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete ellenezte az elképzelést, ami abban nyilvánult meg, hogy vezetői — Strasszer Árpád főtitkárral az élen — a felsőbb szervekhez felterjesztéseket küldtek, amelyekben a gimnázium létrejötte ellen érveltek. Az MKP abban az időben, de később is rengeteg gondot okoA Hajnóczy Gimnázium öregdiákja. H-5430 Tiszaföldvár, Kossuth út 111. 142