Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Ferenczi György: A Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium hat évtizedes tevékenységeinek értékei

T1SZAVILAG TV. 9 1948. júniusában bekövetkezett baloldali for­dulat adta körülmények között indult meg. Ezt követték az ún. 50-es évek, a Rákosi-korszak, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom leverése után jött a Kádár-rend­szer a maga megtorló intézkedéseivel, majd a rendszer konszolidációja, a viszonylagosan sta­bil időszaka. A 80-as évek második felében be­következett a rendszer válsága, és végül 1989/90-ben a bukása is. Az iskola életének utolsó 17-18 esztendeje már a rendszerváltozás, a demokratikus államrendszer és a piacgazda­ság kialakításának és működésének időszakára esett. Hazánk elmúlt 60 évének történelmi kor­szakait azért villantottam fel, hogy érzékeltes­sem, milyen sokféle politikai feltételrendszer­nek, elvárásnak, társadalmi és gazdasági körül­ménynek volt kitéve ebben az időszakban egy magyar középiskola. A mi iskolánk, a Hajnó­czy József Gimnázium, Humán Szakközép­iskola és Kollégium is, az elmúlt 60 év politi­kai, társadalmi és gazdasági folyamatainak bo­nyolult körülményei közepette vált „gimná­ziumi tanfolyam"-ból sokrétű nevelési-oktatási feladatot eredményesen ellátó, többcélú közok­tatási intézménnyé. Ahhoz, hogy egy kisvárosi középiskola értékeit bemutassuk, ismerni kell azokat az elvárásokat, melyeket vele szemben támasztottak a változó gazdasági és társadalmi viszonyok, és azokat a feladatokat, amelyeket számára megfogalmaztak az országos és a helyi politika, valamint a helyi társadalom képvi­selői. Ezen kívül ismerni kell az ezekre adolt válaszok milyenségét és minőségét is, de ki­váltképpen tisztában kell lennünk — az említett elvárásokkal és feladatokkal is összefüggésben — a nevelő-oktató munka sok esetben szám­szerűen is kifejezhető eredményeivel. Nézzük meg röviden, hogy milyen értékeket is képző elvárásoknak kellett az intézménynek megfe­lelni az elmúlt 60 esztendőben. Az iskola meg­alapítása (ez önmagában is egy nagy érték), személyi és dologi feltételeinek folyamatos fejlesztése, az intézményben oktatott profilok valós társadalmi, városi, kisrégiós és regionális igények alapján történő megválasztása, beveze­tésük feltételeinek kialakítása. Ez utóbbiakkal összefüggésben a középiskola kisvárosi jelle­géből adódó funkciók teljesítése (a tovább­tanulásra, a közvetlen munkába állásra és a kvalifikációt igénylő szakmák megalapozott választására való felkészítés, a felnőttképzés szükség szerinti megszervezése). Az erre való törekvésünk alapján ragadt rá iskolánkra a „több lábon álló középiskola" elnevezés. A komplex értelemben vett iskolafejlesztés mint érték folyamatosan jellemezte az intézmény tevékenységét, de a politikai viszonyokból kö­vetkezően hangsúlyozottan — az iskolai ön­állóságra is építve -, elsősorban a 80-as évek második felétől. Természetesen az intézmény értékei közé tartozik a tanulók bentlakásának biztosítása az 50-es évektől napjainkig — és szoros összefüggésben az előzőekkel — a ta­nulók esélyei kiegyenlítésére való törekvés, a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció eredményes működtetése. Ezen a ponton ér­keztünk el a nevelés területére. E téren a kö­vetkezők teljesítése alapján lehet értékítéletet mondani. Az iskola rangjukon kezelte-e a neve­lési feladatokat, segítségükre volt-e a szülők­nek gyermekeik nevelésében? Eredményesen közvetítette-e a nevelő-oktató munka során az öröknek tekintett emberi értékeket? Az életre, a közéletre nevelte-e tanítványait? Megóvta-e a vezetés, és ha igen, milyen mértékben az iskolai életet az országos és a helyi politika esetleges káros hatásaitól? Törekedett-e a mindenkori nevelőtestület az egészséges életmódra, a mara­dandó művészeti alkotások megértésére, meg­becsülésére való nevelésre, a tanulók környeze­tet szerető, azt kímélő magatartásának kialakí­tására? Belekerült-e az iskola szellemiségébe, a nevelők, a tanulók tudatába, érzelemvilágába az Alma Materhez való kötődés, a névadó és az intézmény neves tanárai emlékének ápolása? Tisztelt Hallgatóim! A fenti viszonyítási pontok alapján mutatom be az intézmény 60 éves tevékenységének értékeit. Az iskola alapításától indulok el, majd eljutok napjainkig. A kronologikus bemutata­tásból következik, hogy az áttekintés forduló­pontjait és szakaszait egyfelől az igazgatók tevékenységéhez, másfelől pedig a politikai és a közoktatás-politikai változásokhoz kötöm. A dolog természetéből adódóan a jelenhez kö­zeledve erősödik az áttekintésem pontossága és életszerűsége. Az előadásom megnyugtató hitelességének kétféle garanciális eleme van. Egyik az, hogy nagyon sok írásos anyag és adat 131

Next

/
Thumbnails
Contents