Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tallósi Béla és Szőllösi Györgyi: Bogárritkaságok a Tiszazugban

TISZAVILÁG TV. Bogárritkaságok a Tiszazugban Dr. Tallósi Béla* és Szöllösi Györgyi** Rare insects in Tiszazug - Few years ago we submitted a general presentation about the insect fauna of Tiszazug. Since then intensive observations have been carried out regarding several types of habitats, focusing mainly on the largest family of arthropoda, the carabids. The results show firstly the great value of the habitats remained in excellent natural conditions in relatively large dimension and diversity, on the other hand several elements of the typical insectfauna have become known which are considered a rarity in the region and in the entire Carpathian basin too. During the research work extraordinary faunistic rarities were found mainly in the vicinity of natron lakes and sand-ridges. In the study about a dozen little-known even for specialists, species are presented. Bevezetés A gyűjteményekben őrzött preparátumok gyűjtési ideje, és írott források alapján a boga­rakra mint a fajokban leggazdagabb rovar­rendre irányuló tudományos érdeklődésnek ha­zánkban közel két évszázados története van. Hivatásos coleopterológusok és lelkes amatőr bogarászok jó néhány nemzedékének munkája nyomán napjainkra az ország megmaradt te­rületének bogárfaunájáról alapos ismeretek hal­mozódtak fel. Az ezredforduló utáni első évti­zed végén, Magyarország bogárfaunájában 6350 fajt tartunk nyilván. A terjedelmes faj­jegyzékben szereplő fajok közül jónéhányat, a természetes élőhelyek pusztulása vagy megvál­toztatása miatt, a jelenkor érdeklődője már saj­nos csak múzeumi gyűjteményekben láthat. Az egyébként is rejtett életmódú, zömmel apró bo­garak valamelyikének eltűnése egy-egy vidék­ről még a természetet jobban ismerőknek sem olyan feltűnő, mint ha valamelyik gerinces állatfaj veszne ki. Ezzel szemben az élőhelyek természeti állapotromlásának a bogáregyütte­sek kvalitatív elszegényedése az egyik legjobb, statisztikai módszerekkel is lekövethető muta­tója. A lehetséges életstratégiák szinte mind­egyikére találunk példát egyik vagy másik bogárcsaládban, így napjaink természetpusz­títása is eltérő módon hat rájuk. Egyes fajokat éppen az emberi tevékenység nyomán meg­bomló és leegyszerűsödő életközösségen belüli viszonylatok juttatnak előnyhöz, amelyek aztán a legtöbb esetben, mint úgynevezett „kártevők" válnak hírhedtté. A természeti környezet roha­mos pusztulásával előtérbe kerül a megmene­kült értékek megóvásának társadalmi igénye. Azt, hogy a világ enyészete a bogarakat sem kíméli, jól illusztrálja a védetté nyilvánított fajok nagy száma. A közigazgatás részeként is testet öltő természetvédelem normatívái között, a védett fajok jegyzékében 139 bogárfaj is sze­repel, köztük 6 fokozottan védett. A legtöbb védett faj a futóbogarak és a cincérek közül kerül ki. A védett bogárfajok legmagasabb ter­mészetvédelmi értéke, mint pl. a Tiszaszugban is előforduló díszes nünükéé (Meloe docorus) 50.000 forint egyedenként. A fokozottan védett bogárfajok mindegyikét a jogalkotó 100.000 forintra értékelte. Ez utóbbiak közül ezen a tájon egyedül a remetebogárnak (Osmoderma eremita) ismerjük régi előfordulását. Még ma is sokakban él, tudatosan vagy tudat alatt, az a paradigma, amely szerint a lecsapolt, felszántott és növényvédő szerekkel lemérge­zett Altold bogárfaunája mára már oly mér­tékben elszegényedett, hogy „érdekes" fajokat inkább az e tekintetben szerencsésebb hegy- és * Természetvédelmi területfelügyelő. H-5000 Szolnok, Csokonai u. 23, E-mail: tallosib@yahoo.com (A fényképeket Tallósi Béla készítette.) ** Egyetemi hallgató. Debreceni Egyetem. H-5475 Csépa, Május 1. u. 3., E-mail: szollosi.gyorgyi88@t-online.hu 9

Next

/
Thumbnails
Contents