Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Albert: Göröngyös úton az első kapavágásig (Töprengés a Széchenyi-Vásárhelyi programot illetőleg)

Tiszavölgyi Társulat vezéralakjai előtt 1846. április 8-án ismertette. És ekkor bekövetkezett a tragédia: Vásárhelyi Pál a vita hevében, 51 éves korában „a Választmányi ülés alatt szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt"

1 Ez a sorscsapás Széchenyit mélyen megrázta. Erről leghitelesebben Naplója tanúskodik (1846. április 8-án) „Beteg vagyok, de nem csüggedt! Tisza szabályozási ülés... Egyre jobban összezavarodunk — megmutatom a kiutat... Elégedetten állunk fel... Vásárhelyi haldoklik, megütötte a guta! Micsoda óriási veszteség! Micsoda zűrzavar! Megölték Vásárhelyit! — 11 órakor halt meg. "

8 Ezután Széchenyi gyors lépésre szánta el magát, mivel félő volt, hogy az elbizonytalanodás úrrá lesz az érdekelteken. Ezért harmadnapra a tragédiát követően 1846. április 11 -re összehívta korának legbefolyásosabb államférfiait — közöttük az akkori nagykun kapitányt, Illéssy Jánost, Széchenyi egyik leghűségesebb támogatóját. Aláíratta velük a Tisza-szabályozás vezéralakjainak szövetséglevele címen híressé vált dokumentumot. Ez az okmány minden visszautat, a munkától való eltántorodást kizárt. „A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője. Saját magukhoz hűtlenekre nincs áldás. Mennél több nehézség gördül elé, annál nagyobb szilárdságra fejlik a férfiúi erő. Mi alulírtak ennélfogva...mennyire tőlünk telik — arassunk bár köszönetet, bár ne, s mutatkozzék siker még éltünkben, vagy ne... mi legalább az egész közös hazára nézve ollyannyira üdvös czél elérhetése végett felvállalt ebbeli tisztünkben ernyedetlen buzgalommal és csüggedni nem tudó állhatatos közremunkálással akarunk és fogunk bármely előfordulható akadályok daczára erőnk szakadtáig hűn és becsületesen eljárni. Pest ápril 11-dikén 1846. " Széchenyi István Ezek után még gyötrelmes napok következtek. Megannyi vitaülés, hírlapi cikk és ellencikk, különböző szakmai vélemény, felkért külföldi szakértő (Pietro Paleocapa) állásfoglalása kereszttüzében érlelődött a végső döntés. Jóllehet, hogy ennek ellenére sem sikerült kidolgozni a tiszai szabályozás részletes és végleges tervét. A Tiszavölgyi Társulat debreceni nagygyűlésének záróakkordjaként mégis kiadták a jelszót: „Asó és kapa minél előbb". Az első kapavágást az Andrássy birtokon, a tiszadobi magaslaton 1846. augusztus 27-én Gróf Széchenyi István megtette, s ezzel valójában kezdetét vette a Tisza szabályozása. írásomban nem volt szándékom kitérni azokra a szakmai kérdésekre, amelyek a megvalósult koncepció számos vitatott kérdéseit érinthették volna. Ez egy újabb szakmai elemzést kíván, ugyan úgy, mint az Újraindított Vásárhelyi terv továbbfejlesztése című, időszerű, jelenleg is zajló programnak a kritikája. Összegzésként viszont érdemes megszívlelni Iványi Bertalan 1948-ban írt értékelő szavait. A kiváló vízmérnök, akinek a Tiszaszabályozással kapcsolatos cikkei és tanulmányai mindmáig alapműnek számítanak, ezt írja: „A Tisza szabályozása, illetve az Alföld ármentesítése, mint korszakot alkotó nagy műszaki és gazdasági mű, csak a választott módon, a korba és időbe beleszőve és hosszú idő alatt, tehát sok viszontagság, közdelem, csalódás árán, sok közbenső építési és sorrendi hibával volt végrehajtható, de végeredményben nagy alkotásnak bizonyult. "

9 Irodalom Gr. SZÉCHENYI István: Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. Pesten, 1846. 14. o. Gr. SZÉCHENYI István: Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. Pesten, 1846. 14.0. DUNKA Sándor—FEJÉR László—VÁGÁS István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története. Budapest, 1996. 124. o. GYÖRFFY István: Nagykunsági krónika, Karcag, 1922, (Flasonmás kiadás, Karcag, 1984. 8. o.) PETŐFI Sándor: Útirajzok. III. levél, Helikon Kiadó, 1987, Gyomaendrőd 30. o. SZÉCHENYI István: i.m. 12—13. o. DEÁK Antal A.: A háromszögeléstől a Tiszaszabályozásig, Budapest, 1996. 128. o. SZÉCHENYI István: Napló 2. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982. 1107. o. DEÁK Antal A.: A háromszögeléstől a Tiszaszabályozásig, Budapest, 1996. 46. o. 7 Deák Antal A.: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig, Budapest, 1996. 128. o. 8 Széchenyi I.: Napló 2. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982. 1107. o. 9 Deák Antal A.: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig, Budapest, 1996. 46. o.