Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Varga Lajos: Az erdős Tiszazugért
Az erdős Tiszazugért 1 Dr. Varga Lajos 2 ] For the sake of the wooded Tiszazug - We are publishing a writing hereby from the writings of our museum-founder. It is about deforestation and was first published in the periodical Jászkunság in 1954. The writing starts with the description of the Tiszazug, then it takes the important areas in the respect of natural- and economical geography one by one. He cites the arboretum in Tiszakürt as an example of devastation of values during and after the Second World War, which also can be experienced even in 1954. He urges a total change in attitudes and considers establishment of nursery gardens important. As all in his works, he analyses and writes through the eyes of an educator above all. A Tiszazug- a Körös és a Tisza szöge. Keletről a Martfű—Kunszentmártoni vasútvonal, északról a Martfű—Vezsenyi nagy Tisza-kanyar határolja, többi részét a Tisza, vagy a Körös. Ez a terület fontos gazdasági alkörzete lehet népgazdaságunknak. Meglévő és feltárás alatt álló gazdasági erőforrásai lehetővé teszik ezt. Gondoljunk Cserkeszőlő értékes mélyfúrására, a megkötött futóhomok gyümölcs- és szőlő-monokulturájára, a három nagy teljesítményű téglagyárra, a tiszakürti konzervfeldolgozó üzemre, a fejlődő termelőszövetkezetekre és állami gazdaságokra, a rizstermelésre, a tiszazugi vasútra, a sárszögi kenderfeldolgozóra, a martfűi Tisza Cipőgyárra, Tiszaföldvár és Kunszentmárton általános gimnáziumaira, mint művelődési gócokra. A tervezett Duna—Tisza csatorna tiszai torkolata is itt lesz valahol a Tiszazuggal szemben, Kecske körül. A Körös zalotai duzzasztóművének korszerűsítése, a tiszakürti malom helyreállítása is sokat lendítene a Tiszazug mezőgazdaságán. Változatos termelésű mezőgazdasági táj ez, amely eddig is jól értékesítette az évi 2050 órán felüli napsütéses órák számát és a gazdag talajviszonyokat. Megvannak a mezőgazdasági ipar fejlesztésének alapjai is itt, s a közlekedési viszonyok is elfogadhatóak a tiszazugi vasút és a kifejlesztésre váró tiszai hajózás révén. Cserkeszőlő lehetőségei beláthatatlanok. Sok szó esik a Tisza Cipőgyár fejlesztéséről is, a három nagy téglagyár pedig bőségesen elláthatja a területet építőanyaggal. Gazdag, sokrétű, komplex gazdasági funkciójú kis táj már most is a Tiszazug. Bizonyos szervező és építő munkával, a helyi erők felszabadításával és célszerű felhasználásával pedig még inkább az lehet. Ilyen eddig elhanyagolt helyi erő és lehetőség az erdősítés is. Ma már a gimnáziumok tankönyvében is szerepel az a konkrét célkitűzés, hogy mai 11,9% erdőterületünket — közismert követelmények miatt — néhány évtized alatt kb. 25% kell növelni. Ennek a célnak a megvalósításához járulhat hozzá a Tiszazug is, elsősorban a Kőrös és a Tisza hullámtéri erdeinek teljessé tételével. Jó felkészültségű vízi mérnökeink, az ármentesítés és az erdősítés szakemberei megtalálják ennek módját. Ezek az erdők nemcsak a mikroklíma megváltozását hozzák magukkal, hanem rengeteg haszonfával látják el népgazdaságunkat is. Nem szabad azonban megelégednünk közismert hullámtéri fáinkkal (fűz- és nyár-félék), hanem sürgősen, halogatás nélkül hozzá kell látnunk a kőrisek (Fraxinus excelsior és Fraxinus pennsylvanica) és a mocsári tölgyek (Quercus robur) nagyarányú elterjesztéséhez is. A hullámtéri erdők tervszerű kitermelése megkönnyíti az ármentesítési faanyag nagyobb arányú felhalmozását, a hajdan igen elterjedt és jövedelmező kaskötő, kosárfonó és 1 Jászkunság. A Tárrsadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Szolnok Megyei Szervezetének Közlönye; 1954. dec. hó I. évf. 3. szám. A tanulmányt betűhíven, változatlan formában közöljük (a szerkesztő megjegyzése). 2 Varga Lajos (1913—2003) a Tiszazugi Földrajzi Múzeum megalapítója és első igazgatója.
