Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Az az igazság, hogy... (Tiszaföldvári és cibakházi történetek a XX. századból)
— Hehehehe, édes öcsém! Magam csinátam te! Sokáig mondták azután, hogy ,,Maga csinálta, mint Béni bácsi a kiscsikót! " Béni bácsi tehene A Bajkai-házat építették itten a Balogsarokhoz nem messzire, az öreg Béni bácsit látják ám, hogy ballag. Húz maga mögött egy hosszú láncot. Odaszólnak, hogy: — „Hova, hova Béni bácsi?" Azt mondja, hogy: — „Hova, hova, hát viszem a tehenet a legelőre! " Aztán oszt mondják neki, hogy: — „Na de hát hun van a tehén, Béni bácsi? " Megfordul, nézi: — „Hogy baszom az Isten anyját, hát emmeg hova lett? Hát nem itt hagyott? Nyilván a másik legelőre indút! " Két legelő vót, észre se vette, csak ballagott. Béni bácsi adót fizet Na aztán nem szeretett az öreg adót fizetni. Aztán olyankor fizetett csak, ha kiment a végrehajtó, vagy kimentek, mer' nem egyedül ment. Mikor azt mondták: — „Béni bácsi, vagy fizet, vag' árverezünk, mer ' tovább nem tűrünk! Több időt nem hagyunk! Vagy kifizeti most nekünk a tartozását, vagy pedig lefoglalnak valamit!" — „Aztán mennyit kell fizetni, he? " Akármilyen rendű-rangú vót, az illető, ha fiatalabb vót Béni bácsiná', azt mind lélegezte, mindegy, hogy főjegyző vót, vagy főbíró, vagy akármi, vagy akár csendőr parancsnok is. Letegezte. Úgy vót vele jogosan, mer' ő mán 80 felé járt. Na aztán: — „ Oszt mennyit kell fizetni, he?" — „Negyven pengőt, Béni bácsi. " Hát a 30-as évekbe' nagy pénz vót az. — „Hetvenet? " — „Negyvenet. " — „ Úgy hát hetven? " — „Negyven!" — Mán kézzel-lábbal integetett a végrehajtó. —Hetvenet montá ' he? " — „Negyven!" — Mán még káromkodott is a végrehajtó. —,, Úgy hát hetven! " Úgy mondta a végrehajtó, mer' aztán elmesélte: — „Hát egyen meg a fene, ha olyan nagyon fizethetnéked van, fizesse'." Rábólintott, hogy hetven. — „Hát az elébb negyvenet montá'!!" Kuka, a cigány A gyerek Kuka benn vót a putriba', mer' úgy hívtuk a 30-as években, nem rendes lakás vót, hanem ők tákolták, tapasztották, a község megengedte nekik, hogy faanyagot hozhatnak a Tisza-partról, vághatnak ki fűzfát, vagy nyárfát, aztán azt behasználhatják. Megcsinálták a putrit kivágott fából, aztán betapasztották. Elég az hozzá, hogy az apja Kukának idős is vót mán, meg köszvényes is vót. Kinyitja az ajtót: — „Kuka, eridj a háztú'!" Akkor gyorsan becsukta, nehogy odarepüljön valami. Kis idő múlva megin' kinyitja óvatosan: — „Kuka, eridj a háztú '! " Gyorsan becsukta. Hát figyelték a többi cigányok, — „Hát mér' akarod ezt a gyereket elküldeni a háztú'?" — „Mer' rákapott az anyjára!" Aszongya. Görög bácsi Öreg Görög bácsiékho' mentek összeírni, minden évben szoktak menni így házakhoz, felírják a lábasjószágot, disznót, birkát, kecskét, lovat, tehenet. A szárnyasokat, baromfikat azt nem. Meg hogy hány létszámú a család. Hát osztán ment is az, míg a jószágokat írták, írta az összeíró. Az öregnek vót tíz gyereke, még akkor a nagyobbak is kisebbek vótak. Hát osztán a szomszéd gyerekek is átmentek játszottak, hát tele vót az udvar gyerekekkel, mer' abba' az időbe' a szegényembemek öthat, meg nem vót ritkaság, hogy tíz gyereke is vót. Hát az öreg Görög bácsinak is tíz gyereke vót. Hát aztán kérdezi az összeíró, hogy: — „Hány családja van Görög bácsi? " Hát odamegy az ablakfúggönyhö', félrehúzza: — „ Tudja, Isten, nem tudom most megszámolni, mert összeszaladt a szomszéd kölykeivel! " A kétpöcsíí Molnár A gonosz Mónárnak volt egy fia, egy kisgyerek, lehetett olyan 5 éves forma. Egyszer ahogy játszik a pokrócon, mer' abba' az időbe' nem szőnyeg vót a konyhába, hanem olyan rongypokróc, ilyen szövőmester csinálta azt, sodorni kellett rongyszalagokat, aztán azt gombolyagba csavarták, hogy a szövőmester tudja szőni. Na ilyen pokróc nekünk is vót. Ilyenen játszott a kisgyerek, egyszer azt mondja az anyjának: „Idesanyám! Énnekem mé' csak egy pisilőm van? Mér' nem kettő? " Na oszt az anyja ledorongolta a kiskölyköt, hogy „ Fogd be a szádat, ne ezen törd te még a fejedet, meg hogy gondolsz olyat, hogy egy