Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére
napirendre került a szakcsoportok fontossága, 48 de egy év múlva a megye gazdasági és politikai vezetői újra csak azt tekintették fontosnak, hogy „alakuljanak át magasabb típusú szövetkezeti gazdasági formává, illetve az egyes tagok lépjenek be a legközelebb lévő tsz-ekbe" 4 A szőlőágazatban a MÉSZÖV Igazgatóság 1958. július 18-ai jelentése szerint január 1 -jén négy megyei szakcsoport volt 144 taggal és 286 kat. h. területtel, június 30-án pedig három csoport 123 taggal és 288 kat. h.-dal (az átalakulások miatt). 0 A kollektivizálás befejező — helyi viszonylatban 1958 őszétől 1959 tavaszáig lezajlott — szakaszában ismét csak a termelőszövetkezetek szervezésére törekedett az agrárpolitika. Ebben az időszakban a korábbinál 3. ábra Nagyméretű boroshordók a Tiszaföldvár-Homok Állami Borpincészetben (Fotó: Szlankó István, 1969) (Forrás: TF M Fotótár, Ltsz.: 4156.) nagyobb szőlőterületek kerültek a tiszazugi tsz-ek birtokába. Amíg 1956—57-ben csak néhány kat. h.-hoz jutottak, addig 1959 elején már számottevő területeket vontak be a termelőszövetkezetekbe. A tiszaugi Rákóczi Tsz-be — az 1956. március 2-ai megalakulásról szóló jegyzőkönyv szerint — az alapítók közül négy személy összesen 2,5 kat. h. szőlőterületet vitt be. 5 A tiszaföldvári Lenin Tsz az 1956. januári 5,5 kat. h.-ról 1957 márciusáig 10 kat. h.-ra növelte szőlőterületét. 5 " A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz viszont egyszerre 38 kat. h.-on kezdte meg a szőlőtermelést 1959-ben. 33 A földvári közös gazdaságok szőlőterülete az 50—60-as évek fordulóján tovább nőtt, 1963-ban mind a Lenin, mind a Szabad Nép 49 kat. h.-dal rendelkezett. 54 A tiszazugi szőlőtermelés alapvetően kisüzemi jellege a helyi viszonylatban több mint egy évtizedes kollektivizálás utolsó, 1958/ 59-es szakaszának kezdetéig megmaradt. Az ágazat azonban nem tudta megőrizni a XX. század első felére jellemző minőségi színvonalat. A háború utáni regenerálódás hiányosságai, majd az 50-es évek birtokviszonyainak rendezetlensége, kisüzemi tőke- és eszközhiánya, értékesítési és érdekeltségi problémái következtében nemcsak a termelésben mutatkozott hanyatlás, hanem az ültetvények állapotában is. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, az MSZMP és a Hazafias Népfront Megyebizottsága 1958. február 20—21-ei együttes ülésének határozata kedvezőtlen képet festett a kialakult helyzetről: „Szőlő termelésünk az eltelt időszakban súlyos károkat szenvedett. Ugyanakkor új telepek csak kis területeken létesültek. (Egytől 3 éves az összterület 1,1%-a.) A kiöregedett, erősen tőkehiányos területek az összterület 60%-át teszik ki" — állapította meg a dokumentum, amely szerint: 1958-ban és az azt követő években a legfontosabb feladat a meglevő területek felújítása tőkepótlással. Különös figyelmet kell fordítani a két nagy szőlőtermelő terület (Jászberény, 48 A megyei pártbizottság 1957. március 23-ai határozatában megfogalmazott útmutatás szerint:,, tovább kell szervezni — elsősorban a jöldmüvesszövetkezeteknek - a különböző szakcsoportokat, amelyek a termelés fellendítésén munkálkodnak". A felemelkedés útján. (Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados fejlődéséről.) Szerk.: UNGOR Tibor. Szolnok, 1971. 261. o. 49 UNGOR (szerk.: 1971 ) 289. o. és SZML MDP 1. f., 2. fcs., 34. ő. e. 50 SZML MDP 1. f., 2. fcs., 34. ő. e. 51 1 tárom tag személyenként 800 1 : öl, egy pedig 1 kat. h. szőlőt vitt be. UMKL FM Tsz Főo. Szolnok megye T/1956 52 BALÁZS Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldváron. Szolnok, 1970. 106. és 120. o. 53 KOCSIS Emília: A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet története 1952—1964. In: A Tiszazug életéből. Szerk.: SZLANKÓ István. Szolnok, 1971. 52. o. 54 BALÁZS (1970) i.m. 181.0.
