Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Faiskolák a Közép-Tisza vidékén 1874-ben
metékböl áll. A lakosság leginkább az akác- és eperfatenyésztést kedveli, de van itt 60 katasztrális holdnyi szőlő is, ahol gyümölcsfákat is termesztenek. Régebben az elöljáróság egy tagja kezelte, de most a néptanító kezébe fog adatni. Emellett egy munkás is tartatott évi 30 forint fizetéssel. Jelenleg 2000 akác- és 3000 eperfa csemete van benne. 13 12. Nagyrév: 1600 négyszögöl területű, alapítva 1874-ben. Fenntartja a község, talaja termő homok. Állománya akácfa, a lakosok között a kajszin barack, körte, alma és akácfa népszerű. A tulajdonosa a község, kezelője az egyház kurátora. Általánosan szeretik a faültetést, különösen az akác- és fűzfát, fában bővelkedik. 14 13. Szajol; faiskolája 900 négyszögöl, kihasítva 1864-ben. Tulajdonosa a község, állomány 1000 akác oltvány. A nép az összes gyümölcsöt termeszti, de kevés szorgalommal. Talaja székes, vízállásos. Az alapítás óta a sok eső miatt többször elöntötte a víz, s a fák is majdnem megsemmisültek. Még nincs tanult tanító, helybeli szakember pedig nincs, akire rábízhatnák. 15 14. Szelevény: nincs faiskolája. 16 15. Szolnok: 5 kisholdas (egyenként 1200 négyszögöllel) faiskolája, kihasítva 1858-ban Gaal József által. Tulajdonosa Szolnok város, kezelője Nagy János kertész és Csapó városi szállásmester. Talaja fekete homok, alja sárga agyag. Állománya körülbelül 3000 kinőtt, 6-8 éves akác, 3000 kőris és 150 juhar, az utak szép gyümölcsfákkal beültetve, vagy 100 alma oltvány és 100 akác az 1874-i vetésből, satnya, elvénült vagy 4-500 gömbakác, dísz bokrokból tamarix, robínia, caragana, ptelia trifoliata stb. A lakosság nem kedveli a kertet, a helyi szőlőkben többnyire a barack-, cseresznye- és meggyfát szereti leginkább. A kertet ok- és célszerűen alakították ki 1858-ban, 24 táblába felosztva, minek nagyobb része akác, egy tábla kőrisfa, egy része juhar, külön tábla meggy és cseresznye, azután körte. Most a nagyobb akácfák zöme eladva, s csak gyökér hajtásokat látni, az oltványok csak elvénült törzsek, amelyek soha nem lesznek szép fák. Szép egy éves oltvány csak 100 darab lehet, néhány gömbölyű akácot, kőrisfát 5-7 évest láttam. Idei magból van 1000 darab elsatnyítva. A kert rabló kezekben látszik lenni. 17 16. Tiszabő: 1 hold van kijelölve faiskolának, de nincs beültetve. 17. Tiszabura: van 600 négyszögöles faiskolája, amit még 1846-ban hasítottak ki. Tulajdonosa az egyház, melynek hívei ültették be vadoncz csemetékkel, de sajnos csak a kezdeteknél maradtak. Talaja jó fekete homok, fenntartására nincs semmiféle alap. 18 18. Tiszaföldvár: 1 holdas faiskolája alapítva 1863-ban. Talaja sárga homok vegyület, állománya tiszta vadoncz. A nép által termesztetik az eper és akácfa. Tulajdonosa a község, kezelője az elöljáróság és egy kertész szép sikerrel. Itt általánosan nagy szorgalommal tenyésztik a gyümölcs- és akácfákat, az utak nagyrészt akácfával be vannak ültetve és minden évben tetemesen szaporítják is, ami miatt dicséretet érdemelnek. 19 19. Tiszafüred: semmi told. 20. Tiszaigar: 3-4 éves akácfa iskola van pár ezer akácfával. 20 21. Tiszainoka: a faiskolája 2 holdnyi területéből 1/3-ad része használható, míg 2/3-a vadszék. Alapítva 1869-ben, fenntartója a község. Talaja java fekete homok, a többi vadszék és sárga föld. Állománya ,,3 oltvány, néhány bálvány, kevés akácfa". A nép között kevés gyümölcs terjedt el, és állítólag a talaj olyan rossz, hogy „nem fogamzik". Birtokosa a község, a bíró felügyelete alatt kevés sikerrel működik. ,,A talaj nem igen alkalmas, de lehetne sikeresen nevelni czélszerű bánásmóddal. " 22. Tiszakürt: 2 hold kiterjedésű, alapítva 1869-ben. Fenntartja a község, talaja fekete föld székes vegyülettel, állománya körte, alma, kajszin barack, vannak oltványok, vadon13 Uo. 304—305. o. 14 Uo. 300—301. o. 15 Uo. 307—308. o. 16 Uo. 300—301. o. 17 Uo. 310—311.0. 18 Uo. 303. o. 19 Uo. 300—301. o. 20 Uo. 302. o.
