Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Nótári Krisztina: A tiszaugi Körtvélyesi-legelő vegetációtérképe és természetességi értékelése

Eredmények és értékelésük Vegetációtérkép Az általam térképezett 64 ha-os területet a Sánta lány-ere és egy nádas, valamint a ma­jortól keletre húzódó út jelöli ki. A területen a cickórós puszta (Fia) és a kötött talajú sztyepprétek (H5a) közé sorol­ható löszlegelő (Cynodonti-Poëtum angusti­foliae) fordul elő a legnagyobb kiterjedésben, 30 illetve 20 hektáron, összesen a terület 80%-án. A felszínt tagoló, mélyebb fekvésű sarlólaposokban és a terület középső részén nagy összefüggő cickórós puszta található, míg a magasabb részeken és az övzátonyokon találjuk a löszlegelőt. Utóbbi szűk fajkészlete a feltételezhető korábbi löszpusztarét (Sal­vio-Festucetum rupicolae) túl legeltetéséből fakadó degradációs folyamatok következ­ménye. Domináns fafajai a Cynodon dactylon, Poa angustifolia, Festucapseudovina. Utóbbi faj dominálja a másodlagos szikesedés kiala­kulási feltételei között létrejövő, löszpusztarét eredetű cickafarkas szikes gyepet {Achillea setaceae—Festucetum pscudovinae), mely­ben az eredeti löszgyepre jellemző zsályafajok még megtalálhatóak. A löszlegelő konstans fajai (Borhidi 2003) közül a következőket leltem fel: Trifolium repens, Vicia tetrasperma, Cardaria draba, Melandrium album, Convolvulus arvensis. A szikes élőhelyek közül a sziki rétek (F2) régi érvonulatokban, mocsarak szegélyében találhatóak; 7 ha kiterjedésben. Ezek az Alo­pecurus pratensis dominálta nagyon faj sze­gény rétek (Agrostio stoloniferae—Alopecu­retum pratensis) mellett egy kisebb foltban a Beckmannia eruciformis is előfordul. Ezektől az élőhelyektől sokkal változatosabb képet mutatnak a száraz sziki vegetáció elemei: mo­zaikos szerkezetben, apró foltokban, többször egymástól elkülönülve előfordul a mézpázsi­tos sziki rét (F4), az ürmöspuszta (Fia) és a bárányparéjos vakszik (F5). Az élőhelyek szélsőséges víz- és sóháztatásbeli viszonyai miatt e területek természetes módón fajsze­gények és záródottságuk alacsony fokú. Érde­mes megemlíteni a területet nyugatról hatá­roló úttal párhuzamosan futó padkát, mely szintén vakszikes terület. 2. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése

Next

/
Thumbnails
Contents