Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Fejlettségi indexek és fejlődés a Tiszazug példáján
Jelentős szakadék lehet az egy főre jutó jövedelem és az egyének azon lehetőségei között, hogy egy hosszú, boldog életet élhessenek. A GDP nagy hiányosságának tartják, hogy nem tartalmazza a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások igénybevételét, illetve nem képes figyelembe venni az informális gazdaságot, az önkéntes és családi munkát, érzéketlen a humántőke fejlesztését célzó ráfordításokra, illetve az élet minőségét meghatározó körülmények megragadására. (VG, 2007) Általában elmondható, hogy az egyszerűbb gazdasági szerkezetű, általában nem piaci mechanizmusokon működő országokban a fejlettség GDP-ben nem ragadható meg megfelelően. Részben a GDP hiányosságait kiküszöbölendő vezették be Mahbub-Ul-Haq, pakisztáni közgazdász javaslatára az ún. HDI-t (Human Development Index, vagy Emberi Fejlettségi Index). Az első HDI Jelentést 1990-ben készítették el, a számításokban egy komplex indexbe integrálva a születéskor várható élettartamot, az oktatási helyzetet és a jövedelmet. (UNDP 1990) 2 A HDI szerint a világ országait rangsorolni szokás, így megállapítható a mindenkori fejlettségi rangsor, illetve idősorokat vizsgálva a fejlődés tendenciái is. A 0,5 alatti HDI érték alacsony fejlettségi szintnek számít, a 0,8 feletti érték pedig magas fejlettségi szintet mutat. Ha adott ország egy főre jutó GDP szerinti helyezését összehasonlítjuk a HDI szerinti sorrendjével, érdekes következtetéseket vonhatunk le. Ha egy ország a GDP alapján messze jobb helyezést ér el, mint a HDI szerint, akkor valószínűleg nem megfelelő a nemzeti jövedelemnek a társadalmi jólét irányában történő felhasználása. Ellenkező esetben egy magas várható élettartam és jó oktatási rendszer megemelheti egy gyengébb gazdasági adottságú ország HDI-jét is (pl. kelet-középeurópai volt szocialista országok). (HUSZ I. 2001) Az 1997-es ENSZ Human Development Jelentés alkalmazta az ún. Humán Szegénységi Indexet (Human Poverty Index (HPI)) a szegénység különböző formáinak értékelésére. A kiszámításnál a következő adatokat vették figyelembe (UNDP, 1997): — Életkilátások, a lakosság azon százaléka, aki nem éli meg a 40. életévét — Tudás, a felnőtt lakosság azon része, amely analfabéta — Életszínvonal, a lakosság azon része, amelyik hozzáfér az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészséges vízhez, illetve az öt év alatti gyerekek között az alultápláltság aránya Az 1995-ös ENSZ Human Development Jelentés két új mérőszámot vezetett be az emberi fejlettség érzékeltetésére a nők helyzetével a fókuszban. Az ún. Gender-related (Nemi különbségek) Development Index (GDI) ugyanazokat a statisztikai alapadatokat használja mint a HDI, de figyelemmel van a férfiak és a nők közötti különbségekre. (UNDP, 1995) A másik ilyen mérőszám az ún. Gender Empowerment Measure (Nemi Jogosultság Mértékegység) (GEM), ami azt vizsgálja, hogy a férfiak és nők milyen eséllyel tudnak részt venni a gazdasági és politikai életben, a döntéshozatalban. (UNDP, 1995) A Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (Index of Sustainable Economic Welfare (ISEW)) egy másik módszer a valódi emberi fejlődés megragadására (HELTAI L. é.n.). Az ISEW alapja a fogyasztói kiadások összessége, ami kevesebb mint a GDP, hiszen abban a kormányzati kiadások is benne foglaltatnak. A módszer gyengéje, hogy a gyakorlatban ugyanaz a pénzösszeg egy gazdag ember zsebében általában kevesebbet ér mint ugyanaz az összeg egy szegény embernél. Az ISEW számos más változóval korrigálja az alapértéket, így például a társadalmi egyenlőtlenségek mértékével. Az ún. Atkinson indexet használja, aminek van egy e változó tényezője, ami az adott társadalom preferenciáit jellemzi a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban. Ha egy közösség nem tartja lényegesnek az egyenlőtlenséget, ez az 2 A részletesebb módszertant ismertetjük a statisztikai elemzés módszertana c. alfejezetben. A számítással kapcsolatosan felmerülő problémák mélyreható elemzését lásd HUSZTII. 2001. 3 http://www.adb.Org/Statistics/Poverty/H.asp (Letöltve: 2001.11.12.)
