Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Albert: Göröngyös úton az első kapavágásig (Töprengés a Széchenyi-Vásárhelyi programot illetőleg)
Göröngyös úton az első kapavágásig Töprengés a Széchenyi-Vásárhelyi-programot illetőleg Tóth Albert* „A történelem nem az enyészet őre, ami elmúlt nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakitója annak, ami reá következik. " Szabó István (1898-1969) A rugged way till the beginning of the construction ( Cogitation concerning Széchenyi—Vásárhelyi project) - The most enormous land-transformation in connection with water started with the flood exemption of the Tisza basin. István Széchenyi had initiated the construction in Tiszadob on 27 th August, 1846, then fifty years later the several thousand kilometre long dam system was built. This operation helped to cease the annually repeating floods. It also changed the ecological state of the territory in a radical way. The soil went dry, on the other hand the land-potential have increased significantly as arable farming has taken over the place from former water habitats. This change has produced a favourable effect on infrastructure as well. As any other land-transformation, this has also been accompanyed by conflicts, which has been causing that the people living in this area have to permanently count with the increasing danger of inland waters and floods backed up by the global climate change. Gróf Széchenyi István 1846-ban, Pesten jelentette meg Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg című munkáját. Ez az eredeti gondolatokban oly gazdag írás alapozta meg az Európában példátlan méretű és a vízrendezéssel kapcsolatos, táj átalakítások vonatkozásában pedig egyedülálló következményekkel járó emberi beavatkozást. Az említett müvet a Széchenyi Kör Szegedi Klubjának kezdeményezésére az AlsóTisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulója tiszteletére 1991-ben hasonmás kiadásban megjelentette. Sajnálatos, hogy ez a „tiszta forrás"-nak számító kiadvány csak nagyon szűk körben vált ismertté. Ezzel is magyarázható, hogy a Tisza-völgy rendezésével kapcsolatban megannyi torz ítélet, féligazság, egyoldalú végkövetkeztetésjelent meg és jelenik meg napjainkban. Széchenyi István korát abban is megelőzte, hogy a Kárpát-medencének azt a nagytáját, amit egyszerűen Alföldnek nevezünk, O azt Tisza-völgyként értelmezi. Ez a sokat meghivatkozott fogalom egyértelműen tőle származik. „ Tiszavölgy alatt én nemcsak a Tisza ágyát értem és azon tért, mel lyre a kicsapongó Tisza árja terjed, de mind azon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait is, melyek a Tiszába omlanak, u.m. Szamost, Bodrogot, Sajót, sat.sat. " — írja a fentebb idézett híres, programindító röpiratában. Ebben a fogalomértelmezésben, felfogásban az egységes tájszemlélet tükröződik. Ezzel Széchenyi István világosan megfogalmazta, hogy ezt „ az egész roppant vízszerkezetet" csak átfogóan, a maga teljes egységében lehet érdemben kezelni. Minden ezzel ellentétes beavatkozás csak részleges megoldás. Márpedig a „foltozásnak én nem * Főiskolai tanár. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultása, 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. E-mail: atoth@mfk.hu 1 Gr. Széchenyi [.: Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. Pesten, 1846. 14. o.
