Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Mező Szilveszter: Óceánba pottyant édenkert - Réunion története és földrajza (Kubassek János)

Mező Szilveszter: Óceánba pottyant édenkert Réunion története és földrajza (Panoráma Kiadó, Budapest, 2006. 171 o.) A könyv szerzője, Mező Szilveszter, a debreceni Déri Múzeum munkatársa, az ifjabb hazai geográfus nemzedék egyik legfelkészültebb, legviláglátottabb tagja, aki számos tanulmányutat tett Egyiptomban, Libanonban, Venezuelában. Magas színvonalú szakmai beszámolóival nemcsak a szakember kollégák, hanem a szélesebb közönség köreiben is elismerést szerzett. A Szaharáról, illetve Almásy Lászlóról készített filmje országos jelentőségű sikert eredményezett. Réunion szigetéről írt első könyve átfogó képet ad egy távoli világról, s magas színvonalú, a természettudományi, földrajzi ismeretterjesztés legjobb hagyományait követő leírást tesz közzé, amely méltán tarthat igényt az olvasók figyelmére. A szerző Réunion szigetének bemutatásával olyan távoli területet állít a figyelem fókuszpontjába, mely Magyarországon szinte ismeretlen. A hazai könyvpiacon „fehér foltnak" számít ez a téma. Sem magyar, sem idegen szerzőtől magyar fordításban, nem vehettünk kezünkbe eddig Réuniont bemutató könyvet. Hogy a távoli szigetről eleddig egyetlen magyar szerző sem írhatott, azzal magyarázható, hogy látókörükből ezideig kiesett ez az egzotikus, különlegességekben gazdag földdarab. Örvendetes és elismerésre méltó, hogy a szerző úttörőként vágott neki a nagyon nehéz feladatnak, és sikerrel vitte végig utazását, mely teljes egészében önerejéből valósíthatott meg. A könyv a földrajzi természettudományi ismeretterjesztés értékes alkotása, hiánypótló műként kerülhet az e témák iránt érdeklődök polcára. Jól tagolható részekben dolgozza fel Réunion szigetének természettudományi érdekességeit, különös tekintettel a természeti földrajzi viszonyokra, a vulkanizmusra és annak hatásaira. Szakszerű és korrekt, ugyanakkor közérthető és élvezetes stílusú képet ad a sziget kialakulásáról, földtörténeti múltjáról, tűzhányóinak működéséről. A könyv bizonyítja, hogy a szerző saját megfigyelései mellett nagyon alapos szakirodalmi kutatásokat végzett és munkájában felhasználja a legkorszerűbb francia nyelvű vulkanológiai szakirodalom legújabb eredményeit. Ügyesen ötvözi a földtani, geológiai, földrajzi, meteorológiai ismereteket, s leírásaiban saját élményekkel fűszerezve egészíti ki a legfontosabb tudnivalókat. Az egyes fejezetek önmagukban is fontos mondanivalót hordoznak, de egymáshoz is szervesen kapcsolódnak. Szerencsésnek tartom, hogy megemlékezik Réunion magyar vonatkozásáról, Zilahi Kis Lajos Földrajzi Közlemények hasábjain közreadott élményeiről, a Grand Morne vulkán 1890. évi kitöréséről. Nagyon részletesen mutatja be a sziget természetföldrajzijelenségeit, hévforrásait, időjárási különlegességeit, és jó érzékkel mutat rá a földrajzi összefüggésekre. Értékesnek tartom a réunioni vegetáció részletes bemutatását és a növényvilág földrajzi jellegzetességeinek elemzését. Rámutat az erdőirtás káros következményeire, az ökológiai katasztrófa ember okozta veszélyeire. Az állatvilágról írt érdekességek kitűnő összehasonlításban jelennek meg, s e fejezet ugyancsak jól sikerült összefoglalása a szerző mondanivalójának. A Réunion sziget tartozékai című fejezet elsősorban szakirodalmi ismeretek összefoglalása, de szervesen illeszkedik a fő mondanivalóhoz. Nagyszerű dolog, hogy a szerző a történelmi, társadalmi összefüggéseket sem hagyja figyelmen kívül, hasznos a középkor arab felfedezőútjaival való összehasonlítás. A portugálok szerepének bemutatása reális, részletes, ugyanakkor mértéktartó képet ad Réunion történetének erről az időszakáról. A holland és az angol felfedező utazások bemutatásai szerencsés összefüggéseket villantanak fel a geográfia hőskorának számító időszakból. A sziget francia kolonizációja elválaszthatatlan Madagaszkár gyarmatosításától, s ez a tény a kötetben is tükröződik. A kalózkodásról írt fejezetek nagyon érdekes folklór elemeit jelentik a könyvnek. A gazdasági fejlődés, a cukornád-ültetvények szerepének bemutatása, a rabszolga-