Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Új kincsünk: a Tisza-tó-Tisza Klub Füzetek 12. (Bodolai Mária)
Új kincsünk: a Tisza-tó (Tisza Klub Füzetek 12. Tájhasználat a Tisza-tó térségében. Tények és lehetőségek. Szerk.: Hamar Anna. Kiad. Tisza Klub, Szolnok, 2005. 112 o.) Új kifejezést tanulunk: tájhasználat. Azt már régóta tudjuk, hogy egy éghajlati-földrajzi környezetbe, egy társadalmi rétegbe beleszületünk, s tanulmányaink, iskoláink elvégzése után — mintegy húsz-huszonöt évesen —, felnőtt fejjel érünk meg arra, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot. Hogy megtapasztaljuk: mindennek, ami a világban él és mozog, funkciója, feladata, rendeltetése van. De még ettől is nagyobb lecke azt megtanulni, hogy a világ, melybe születtünk, melynek biológiai részei vagyunk, általunk is formálódik. Az ember megszületése pillanatától életben maradása érdekében pusztítja környezetét. Nem történik ez másként szűkebb környezetünkben, a legmagyarabb folyó, a Tisza mellyékén sem. Az utóbbi húsz-harminc esztendőben megszaporodtak a vészjelzések: gazdag élővilágunk jó pár egyedének kihalásához vezetett a rablógazdálkodás. Egyre-másra alakultak meg a természetet védő-féltő, okosan óvó-őrző egyesületek, társaságok. Komoly természettudósok végeztek állapotfelméréseket egy-egy ökológiailag fontosnak ítélt, veszélyeztetett területen. S ezzel egy időben elkezdődött a tudatos környezetvédelem, a lepusztított-kirabolt területek revitalizációja. Ebben a folyamatban a technikai eszközöket használó, természetet tanuló-tudó ember már nem felülkerekedni akar, hanem a környezet társa kíván lenni. Mert az ember rádöbbent, hogy „ kulcsfontosságú, hogy a táj használatával ne éljék fel, használják el a természeti erőforrást. A tájhasználathoz kapcsolódó problémák és konfliktusok azonban nemcsak a kistérség sajátjai. Kötetünkben arra keresünk választ, hogy a természet megóvása, a fenntartható fejlődés érdekében milyen lehetőségekkel élnek, élhetnek a térségben élők. " — írja Hamar Anna, a „Tájhasználat a Tisza-tó térségében" című könyv előszavában. A Tisza Klub Füzetek 12. kötete — ahogyan azt már eddig is megszokhattuk — igényes tudományos felmérés a Magyarország közepében található mesterségesen kialakított tó környéki életről. A kötet szerzői alaposan körüljárják először a Tisza-tó természetvédelmi területeit; e fejezetből pontos információkat kapunk a tó méretéről, elhelyezkedéséről, állat- és növényvilágáról. Azután a turistáknak ajánlott túraútvonalak és turisztikai lehetőségek taglalása következik. Természetesen az agrárgazdasági tevékenység is igen fontos e területen, s a térség tulajdon- és birtokszerkezete, valamint a környezetbarát gazdálkodás is bemutatásra kerül. Ennek igen fontos része az állattartó programok ismertetése. Nem feledkeznek meg a szerzők a hidrobiológiái tényezőkről és az ártéri táj működtetésének alapjairól, az ártéri táj gazdálkodás módszertanáról sem. Az utolsó fejezet a Nagykörűi Tájgazdálkodási Program tapasztalatait járja körül. Ismerteti annak koncepcióját, eredeti elképzeléseit, részprogramjait és a megvalósulási folyamat részleteit is. Valamennyi fejezetet rövid összefoglaló zár, s aki csak röviden kíván tájékozódni, így is átfogó képet kaphat. A kiadó és a szerkesztők alaposságát dicséri, hogy a tanulmánykötetet valamennyi fejezetét ismertető rövid angol nyelvű összefoglaló zárja. Szép hagyomány folytatása ez, hiszen a Tisza Klub eddigi nagyon alapos Tisza, Maros, Bodrog, Körös folyóink természeti állapotát felmérő tudományos kutatások idegen nyelven megjelenő, nemzetközi porondon is számon tartott kiadványok. A felmérések statisztikai táblázatai, valamint a geográfiai és szelvényrajzok a szakmai eligazodást segítik. Hasznos kiadvány ez minden szempontból, komoly összefoglalása egy fajsúlyos kutatómunkának, s nagy érdeme, hogy közérthető nyelven szól az e tájat csak turistaként ismerő, „amatőr" olvasóhoz is. Minden, környezeti kultúrájára igényes ember csak gazdagodhat