Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Lovas Márton: A természettudományos kutatások története Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében (A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása)

állami kezelésbe kerültek. Létrehozták a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK). A természettudományi osztály megszervezése most is elmaradt, de még ebben az évben megnyílt a debreceni Déri Múzeum második emeletén a Hortobágy természeti értékeit bemutató állandó kiállítás. A négy helyiségben lévő kiállítás a fejlődéstörténeti bevezető után a Hortobágy madárvilágát úgy mutatta be, hogy az élőhelyi környezetet is megjelenítette. Ez a kiállítás már a kezdetekben sem felelt meg technikailag a benne felhalmozott tudományos értékeknek, és az évek során megérett a lebontásra. A kiállítás megrendezésekor felmerült a múzeum szakmai munkatárssal történő fejlesztése. A MMOK ezért 1951. július 1-től Horváth Lajos ornithológust nevezte ki a debreceni múzeum munkatársának. O 1952. január l-jével a Magyar Természettudományi Múzeumba került. Utódja, Szűcs Lajos középiskolai tanár 1955. szeptember 22-ig látta el a gyűjtemény gondozását. Ezután 1971. szeptember 15-ig nem volt főállású muzeológusa a gyűjteménynek. A természettudományos múzeumi munkába 1950 óta Ötvös János (1911—1991) is bekapcsolódott. Szűcs Lajos távozása után egyedül gondozta és gyarapította a gyűjteményt, minden javadalmazás nélkül, majd 1963-tól haláláig tiszteletdíjasként tevékenykedett. Neki köszönhető, hogy a Déri Múzeum a Tiszántúl flóráját és faimáját jól reprezentáló, gondozott gyűjteménnyel rendelkezik. Főbb kutatási területei: a Hortobágy és a bihari szikesek bogárfaunájának kutatása. Megszervezte az Erdőspuszták élővilágának egyik első komplex vizsgálatát, számos kutató bevonásával. Részt vett a múzeum természettudományos ismeretterjesztő munkájában. Megrendezte 1962. szeptember 30. és december 31. között a Tiszántúl élővilága című kiállítást, amit a debreceni Állatkert kiállítótermében mutattak be. A kiállítás sikere segítette egy új, a Hortobágy élővilága című, 1964. május 1-én megnyitott kiállítás létrehozását. Ezt is az állatkerti bemutatóteremben láthatta a közönség. Ebben az évben ismételten felmerült a Hortobágyi Múzeum létrehozása. Ez a terv 1965-ben valósult meg. Helye a csárdával szemben álló szekérállás. A szekérállás első részében a felújított és kibővített, Hortobágy élővilága című, korábban az állatkertben bemutatott anyagot, a további területen a pász7. ábra. Dr. Dankó Imre múzeumigazgató köszöntőt mond az „Ásványok világa " című kiállításban. Jobbra mellette Székyné dr. Fux Vilma egyetemi tanár, aki szakmailag megnyitotta a kiállítást (Fotó: Lovas Márton) torok életét bemutató néprajzi anyagot állítottak ki. A kiállítást 1969-ben kellett lebontani, részben azért, mert az épület nem adott kellő védelmet a por, a nedvesség és a kártevők ellen, és az érzékeny preparátumok nagyrészt tönkrementek. A kiállítás sikere viszont bizonyította, hogy a nagyközönséget érdekli Közép-Európa legnagyobb szikes pusztájának élővilága, ökológiai viszonyai, a különleges életfeltételek következtében kialakult különleges élővilág. 1970. augusztus 20-án a szekérállásban megnyílt a Pásztormúzeum, ahol a pusztai nép életét, szokásait, művészetét bemutató kiállítás látható. A természeti értékeket pedig az 1973. január l-jén létrehozott Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai óvják és mutatják be saját épületükben. A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének története szoros kapcsolatban áll Debrecen természettudományos kutatóinak munkásságával és a Hortobágyi Múzeum történetével. Ezeken az alapokon jött létre a jelenlegi, igen értékes kollekció, mely HajdúBihar megye növény- és állatvilágának gazdagságát méltóképpen mutatja be. A növénygyűjtemény nem nagy, de a tájra jellemző fajok bemutatására törekszik. A területen található társulás alkotó fajok nagy része megtalálható a gyűjteményben. Az edényes virágtalanok és a virágos növények gyűjteményén kívül van egy kisebb számú herbáriumi lapból álló gombagyűjteménye is a természettudományi tárnak. A rovargyűjtemény a Hortobágyról, Halápról, Mikepércs környékéről, de a Mátra és