Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Lovas Márton: A természettudományos kutatások története Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében (A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása)
A természettudományos kutatások története Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása Lovas Márton * The history of natural science researches in Debrecen and in Hajdú-Bihar county (The development of the natural science collection of the Déri Museum) - The highly valuable natural science collection of the Déri Museum has developedfor some 70years through several difficulties and hinders. All those who have taken part in this work, researchers, patrons, they could always rely on the results of botanical and zoological researches taken place in Debrecen. These have been due to teachers of the Calvinist College in Debrecen. The inventive work of Artúr Löfkovits, Frigyes Déri, István Ecsedi, János Sőregi and János Ötvös was the key for establishing this precious and most valuable collection. I intend to present this process in my study and I also want to prove that Debrecen is not backward in comparison with Budapest in studying natural science and moreover, it has been epoch-making. Debrecenben 1902-ben alapították meg a Városi Múzeumot, Löfkovits Artúr ékszerkereskedő javaslatára és tevékeny közreműködésével. A Múzeum épülete 1905. május 22-én nyílt meg a közönség számára. Gyűjteményei régészeti, történeti és művészettörténeti jellegűek voltak Már ebben a kezdeti időben is volt bizonyos természettudományi anyag a múzeumban — főleg ásványok —, de néhány hortobágyi madárritkasággal is rendelkezett. A városi múzeum tisztviselői nem foglalkoztak a természettudományi gyűjtemény gyarapításával, az csak akkor gyarapodott, ha valaki ilyen jellegű tárgyat ajándékozott az intézménynek. Elgondolkodtató, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása ( 1802) óta száz évnek kellett eltelnie, hogy Debrecenben létrehozzák a városi múzeumot. Széchenyi Ferenc célja adományával az ország fővárosának kiemelése volt a provincializmusból, s ez József nádor jóvoltából sikerült is: 1846-ban már egyes gyűjtemények beköltözhettek a Pollach Mihály által tervezett épületbe és 1847-ben a múzeum egésze átadásra került. Debrecenben 1312 óta működik iskola. Ebből az iskolából fejlődött ki a később méltán híressé vált Debreceni Református Kollégium. Az 1530-as években a puritán szemléletű debreceni cívisek egész közössége áttért a reformált vallások kálvinista ágára. Híres hitvitázó püspökük, Méliusz Juhász Péter nagyon fontosnak tartotta az ifjúság nevelését, tanítók és lelkészek képzését. A Református Kollégium létrejöttét az 1538-as évre datálják. Tanárai többségükben kollégiumi tanulmányaikat befejező volt diákok közül kerültek ki. Számosan közülük a wittenbergi, genfi, hallei egyetemeken szereztek magasabb képesítést, s így közvetlenül érintkezhettek a korabeli modern szemléletű tudományos irányzatok képviselőivel. Hazatérve ismereteiket az oktatásban is alkalmazták, így széles körben elterjesztették a modern eredményeket. Az első botanikai mű Debrecenben Méliusz Juhász Péter 1558-ban megjelent Herbáriuma. Megírásában szerzőjét gyakorlati szempontok vezették, mert azokat a „füveket" ismertette, melyek betegségek gyógyítására alkalmasak. Hasonló meggondolások alapján írta meg Csapó József városi orvos „ Új füves és virá* Nyugalmazott megyei múzeumigazgató-helyettes. 4001 Debrecen, Déri tér 1. E-mail: lml@freemail.hu