Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére

szaföldváron és környékén szintén nagymértékben átalakították a szőlőtermelés gazdasági-társadalmi feltételeit, ahol ez az ágazat már az 1945-ös földosztás előtt is elsősorban a paraszti birtokokra voltjellemző. A Tiszazugban „a virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát a szövetkezetesítés lerombolta, szinte visszavonhatatlanul tönkretette"

1 — hangzik a sommás ítélet. A tudományos vizsgálat azonban megkívánja annak számbavételét, hogy a folyamatok alakulásában milyen mértékben játszottak szerepet az agrárpolitikai intézkedések, a tulajdoni és használati viszonyok, a termelési szerkezet, valamint a társadalmi változások. Jelen keretek között csak egy rövid áttekintésre, az egyes kérdésköröket érintő adatok, dokumentumok számbavételére van mód. A mezőgazdaság 1948 őszén megindított nagyüzemi átalakításának első két évében a kollektivizálás a szőlőágazatot csupán kismértékben érintette. A termelés üzemi viszonyaiban ekkor még nem történt lényeges átalakulás, de a gazdálkodás háttérintézményei, továbbá a beszerzési, értékesítési és feldolgozó tevékenységet folytató szervezetek vonatkozásában igen. Az egyik legfontosabb változás a hegyközségek felszámolása volt. Ezek a szervezetek 1948-ban még aktív tevékenységet folytattak. A november 15-én — a Hegyközségi Tanácsok 1948. októberi működéséről — adott összesítő jelentés szerint a Jász-NagykunSzolnok Megyei Tanács titkára 12 helyen (köztük Tiszakürtön, Tiszaföldváron, Tiszaugon, Tiszasason és Csépán) a szürettel kapcsolatban tartott előadásokat és szaktanácsadást, két helyen (egyik Tiszakürt) pedig versenykiállításon vett részt.

2 A Tiszai Alsó járás főjegyzőjének 1949. április 29-ei jelentése viszont már arról számolt be, hogy Tiszaugon a hegyközség ,, az elmúlt héten " megszűnt. A tiszaföldvári hegyközséget szintén 1949-ben oszlatták fel.

4 A szövetkezeti hálózat 1948-ban meginduló átalakítása ugyancsak érintette a szőlőtermelést. A háború előtti szövetkezetek egy részét már 1948-ban felszámolták. Ez történt a Magyar Szőllősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetének kezelésében lévő tiszakürti pincészettel is. A tárolás és értékesítés mellett mustsűrítéssel is foglalkozó

5 telephely 1948 nyarán állami kezelésbe került, és az Állami Borforgalmi Rt. Tiszakürti Pincészete lett.

6 A helyi tevékenységi körű régi szövetkezetek felszámolására 1949-ben került sor. A Tiszakürt és Vidéke Mezőgazdák Szövetkezete 1949 elejéig működött, feloszlását február 28-án mondta ki.

7 A Tiszaföldvári Mezőgazdasági Szövetkezet szintén 1949-ben jelentette be megszűnését.

8 A régi típusú szövetkezetekkel ellentétben a földműves-szövetkezetek 1948/49 fordulóján még a fejlesztendő mezőgazdasági tevékenység ígéretével működtek. 1949 őszén azonban már ezek szerepköre is szűkülni kezdett. A termelésszervezésben és -irányításban az állami szervek és vállalatok váltak domináns elemmé. Az agrárpolitika — a természeti és gazdasági feltételek mellett — 1948—49-től egyre erőteljesebb szerepet játszott az agrártermelésben. Napirendre tűzték a mezőgazdaság kollektivizálását. Az 1948 őszétől létrejövő termelőszövetkezeti üzemek a 40—50-es évek fordulóján már nem játszottak lényeges szerepet a szőlőtermelésben. Az 1949-ből származó dokumentumok közül csak egy utal a tiszazugi termelőszövetkezeti csoport által birtokolt szőlőterületre. A december 10-ei felülvizsgáló bizottsági értekezleten megállapították, hogy az október 27-én alakult tiszasasi Rákóczi Tszcs 104 katasztrális hold 908 négyszögöl földjéből 2 kat. h. a szőlő, és a 1 SZABÓ László—GULYÁS Éva: A Tiszazug néprajzi jellemzése. In: Múzeumi levelek 78-79. (Szerk.: GULYÁS Éva—SZABÓ László). Szolnok, 2003. 160. o. 2 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) Földművelésügyi Minisztérium Termelési Főosztály 50-244.152/1948 3 Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban SZML) Szolnok megye alispáni iratai 5.630-2/1949 4 SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 841-2/1949 5 A pincészet két mustsürítő üstje 400 hl napi kapacitású volt. MOL Földművelésügyi Minisztérium Termelési Főosztály 21.20.921/1945 6 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 3.857/1948 7 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 160/1949 8 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 54/1949