Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Szikszai Mihály: A Tiszazug kapujában (Tiszaföldvár közlekedéstörténete)
Az építkezés megkezdődött, ősszel már 200—250 embert foglalkoztattak, majd 1942 nyarán a kétemeletes gyárépületben megkezdődött a termelés. 1945 után Tiszaföld várt fájdalmasan érintette Martfű önálló településsé válása. Ezt követően megalakult Mezőhék, amely Tiszaföldvár területéből is vett el ingatlanokat. Tiszaföldvárt elszakították a Tiszai alsójárásból és a Szolnoki járáshoz osztották be. 1949-ben a tiszaföldvári, öcsödi és mezőtúri határrészek összevonásával létrehozták a 9533 hold területű héki tanyaközpontot, majd 1951-ben elrendelte a belügyminiszter a tanyaközpont önálló községgé alakítását. Az új község területét három szomszédos település határrészeiből alakították ki, Öcsödtől 1947, Tiszaföldvártól 4820, Mezőtúrtól 9078 holdat csatoltak át. 1949. november 2-án a tiszaföldvári képviselőtestület tudomásul vette a belügyminiszter és az alispán rendeletét, hogy Martfű 3349 hold területtel önálló község lesz. Ez változásokat hozott a közlekedésben is. Tiszaföldvár 3 vasúti állomásából elvesztette a martfűit, és a 442-es út egy része is Martfű területén kanyargott. Az 1950-től 1970-ig tartó időszakban Tiszaföldvárt „alvó" településnek szánták, fejlesztésére szinte semmit sem tettek. Az utána következő időszakban felcsillant a remény, hogy Földvár kiemelkedik a térség települései közül, és elnyerheti a városi rangot is. A község egyszerűsített általános rendezési tervét még 1959-ben elkészítette a Várostervező Intézet. Az 1007/1971. (III. 16) Korm. határozattal jóváhagyott Országos Településhálózat fejlesztési koncepció alapján a megyei tanács meghatározta a megye településeinek regionális szerepkörét. így került Tiszaföldvár az Észak Alföldi Tervezési Gazdasági Körzetbe. A nagyközséget és Martfűt a koncepció szerint — a középfokú vonzáskörzet központ — Szolnokot tehermentesítő, részleges középfokú központtá javasolták fejleszteni. Az 197l-es településfejlesztési program felhasználásával készítette el 1978-ban a Csongrád Megyei Tanács Tervező Vállalata Tiszaföldvár módosított, egyszerűsített általános rendezési tervét. A helyi közlekedés javítására 1970-től a községen belül még autóbuszokat is indított a VOLÁN Vállalat. 2 ^ Az 1970-es évektől felgyorsult a belső utak kiépítése is az igazi fejlődést azonban a rendszerváltozást követő időszak hozta meg. MELLEKLET 1889. augusztus 10. Jegyzőkönyv Felvétetett T. földváron 1889. évi Augusztus hó 10-ik napján a tiszai alsó járási főszolgabíró által alább megnevezett községi lakosoknak a t. vezsenyi (martfűi) révjog tárgyában történt kihallgatása alkalmával. Mely alkalommal K. Csontos Péter t. vezsenyi lakos kihallgattattván a hozzá intézett kérdésekre következőket adja elő. K. Csontos Péter 71 éves ref. vallású t. vezsenyi lakos Mit tud ön arról, hogy t. vezsenyi (p. martfűi) komp és rév jog mióta áll fen, illetőleg gyakoroltatik? En a t. vezsenyi /p. martfűi/ révjogról csak azt tudom, hogy az a Podmaniczky családé volt. Arra határozottan emlékszem, hogy ezen komp /révjog/ már az én gyermekkoromban is fennállott sőt mint szülőimtől halfljottam már emberemlékezet óta létezett és ott révpénz szedetett. Vallomását esküvel is megerősíti. Dr. Benkó K. Csontos Péter szolgabíró 29 Tiszaföldvár nagyközség módosított, egyszerűsített általános rendezési tervének programja 1978.Tiszazugi Földrajzi Múzeum TFMA 562-88.
