Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése
A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése 1 Dr. Tóth Csaba* The condition surveying of kurgans in Tiszazug - The condition surveying of the kurgans have provided numerous valuable information concerning artificial geomorphological, botanical, landscape and archeological shapes. During the condition surveying we found 26 kurgans in the territory of Tiszazug. More than the half of the mounds are unharmed, but unfortunately the amount of disrupted and off-carried ones are also high. The ancient-grassed mounds are of overriding nature reserve importance. The number of these mounds are unfortunately quite low in Tiszazug. On the surfaces of five mounds altogether is there valuable loess-grass association in a differing extension, but it can only be found as a a prevailing association on the surface of only one of the mounds. In consequence of intensive ploughing and artificial, disturbing objects being on their surface, almost half of the mounds have no landscape value. A significant section of them haven't been excavated yet, only two mounds have undergone a legal excavation. Due to arable farming, on the surface of seven mounds can be found archeological findings. In the course of surveying almost the two-thirds of the mounds have been considered highly endangered, namely the farming procedures being taken place on their surface and in their environment seriously endanger all their still existing values. Thanks to the current natural law we can hope tJiat the state of the kurgans wilt not be deteriorating longer. Besides we can also trust in the work of conservation authorities and non-governmental organizations to protect the mounds with reconstruction operations. A kunhalom fogalom tisztázása Az Alföldön nagy számban találhatunk néhány méter magas, különböző korú halomszerű formákat, amelyeket a köznyelv és a földtudományi szakirodalom egyaránt kunhalmoknak nevez. A régészeti kutatások megkezdése előtt (a XIX. század közepéig) több kutató természetes képződménynek tartotta e formákat. Mindezt jól példázza Miskolczy Károly bihari helytörténész gondolata: „ezek nem lehetnek csinált halmok, ... e halmok a természet művei, s midőn e síkságot tenger borító, a víz hullámzása által jöttek létre' 1 '' (Miskolczy K. 1864). Az ősrégészek és anthropológusok 1876-os budapesti nemzetközi kongresszusán Rómer Flóris hívta fel a figyelmet a halmok régészeti kutatásának szükségszerűségére. Nevéhez fűződik a halmokról készült első átfogó tanulmány (Les tumuli) (Rómer F. 1878), melyből egyértelműen kiderül a halmok mesterséges származása. A magyar nyelvben meggyökeresedett kunhalom elnevezés a hazánkban található nagyszámú sírhalomnak, valamint a kunok temetkezési szokásait megörökítő Willelmus Rubruk és Philippe de Toucy írásos feljegyzéseinek köszönhető (Gombos, A. F. 1937; [Gárdonyi] Nagy G. 1893, 1914; Longnon, J. 1957). E forrásokból merítve az őshaza-kutatással foglalkozó Horváth István (1825) használhatta először a szakirodalomban a kunhalom elnevezést. * Egyetemi adjunktus. Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék; 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Pf.: 9. E-mail: tothcsaba@delfin.unideb.hu 1 A tanulmány megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíja támogatta.
