Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Cseh Géza: Az 1956-os forradalom eseményei Tiszaföldváron a levéltári iratok tükrében
röplapok terjesztésében Keliger Ferenc, Bencsik János, Hegyi Teréz, Pályi Sándor, Nagy Mária és Filák Sarolta vett részt az 1957-ben összeállított Emlékeztető szerint. 1957 áprilisában, májusában a letartóztatások ellen tiltakozó akciókat szerveztek a diákok. Előbb a letartóztatott Gajdos János polgárőrparancsnok szabadon bocsátása érdekében állítottak össze küldöttséget. Majd május elején, amikor a helyi rendőrök György József gimnáziumigazgatót is őrizetbe vették és Szolnokra szállították, szeretett tanáruk és igazgatójuk meghurcolása ellen még hevesebben tiltakoztak. 51 A Tiszaföldvári Gimnázium tanulóinak és tanárainak összefogása a megtorlások ellen szinte példa nélküli esetnek számít Szolnok megyében. Jászberényben, Szolnokon és máshol is előfordult ugyan, hogy a pedagógusok védelmezni próbálták tanulóikat a fegyelmi eljárások során, ám a tanulók önzetlen, saját sorsukat is veszélyeztető akcióira, melyeket tanáraik érdekében kezdeményeztek, sehol máshol nem került sor. Sajnos több helyen, például a karcagi gimnáziumban, szégyenletes esetek is előfordultak. Karcagon a megbízott igazgató az egyik tanár közreműködésével saját maga kezdeményezte a forradalomban részt vett, vagy csupán a származásuk miatt nemkívánatosnak tartott tanulók eltávolítását. Nem véletlen, hogy a rendcsinálás szándékával éppen innen helyezték Tiszaföldvárra a gimnázium új igazgatóját, aki György József leváltása után került az intézmény élére. A helyi kommunista hatalom restaurációja 1956. november 4-e után azonnal megkezdődött. Az elűzött községi vezetők már ezekben a napokban visszatértek és elfoglalták korábbi állásukat. Az MSZMP szervezése először a Lenin Tsz-ben indult meg, ahol a megmaradt tagság nagyobb része, összesen 42 személy lépett be, illetve igazolt át az új nevet felvett állampárt soraiba. 1957 márciusában már öt alapszervezet működött Tiszaföldváron 169 taggal, de közülük csupán négyen nem tartoztak a forradalom előtt az MDP tagságához. Ám négy, az MDP-ből korábban kizárt személyt is felvettek, mivel eltávolításukat jogtalannak tekintették. A feloszlott Béke és a Haladás Tsz 1957 elején újjáalakult, igaz csak fele akkora taglétszámmal. A Lenin Tsz-hez a 25 kilépettel szemben 14 új család, illetve tag csatlakozott. 3 " Jóval nehezebben indult az MSZMP szervezése a pedagógusok körében. 1957 januárjában mindössze hatan rendelkeztek párttagsági könyvvel. A községi párttitkár beszámolója szerint hiába rendeztek szabad pártnapot, azon egyetlen pedagógus sem jelent meg. A gyógypedagógiai intézetnél pedig „valóságos tűzfészek van" — hangsúlyozta a járási pártbizottság január 31 -ei ülésén Faragó János, aki ekkor már nem a Lenin Tsz alapszervezete, hanem a Tiszaföldvári Községi Pártbizottság élén állt. Ugyanezen az ülésen Bódi Imre vb-titkár hozzászólásában azt fejtegette, hogy a 107 földvári pedagógus közül legalább tízet el kellene bocsátani, mert „hangoskodók" voltak. 53 Az MSZMP szervezése a legnagyobb igyekezet ellenére továbbra is nagyon lassan haladt. Április elejére a volt MDP-tagoknak még csak 36,7%-a igazolt át. Csupán két egyéni gazda és három értelmiségi csatlakozott a párthoz. Ám ebben nemcsak a politikai szembenállás, hanem a helyi funkcionáriusok értelmiségellenes nézetei és bizalmatlansága is szerepet játszott. A járási pártbizottság 1957. április 3-ai ülésén ezt Bódi Imre is elismerte. Az engedékenynek aligha nevezhető községi vb-elnökkel szembeszállva Bódy József tsz-elnök viszont kijelentette, hogy szerinte Tiszaföldváron egyetlen pedagógus sincs, aki alkalmas lenne a párttagságra.' 4 Noha a község lakosságának túlnyomó része ellenérzéssel fogadta az egypárti diktatúra visszaállítását, a karhatalom akciói, majd az 1957 tavaszán megkezdődött tömeges letartóztatások, a forradalom résztvevőinek bíróság elé állítása és a megbízhatatlannak nyilvánított pedagógusok elbocsátása megfélemlítette az embereket. Szolnok megyében minden városban és járási székhelyen, a falvak közül azonban 51 Emlékeztető — JSZML XXXV. 10. fond, 1. fondcsoport 1956/57. 10. őrzési egység 52 JSZML XXXV. 10. fond, 1. fondcsoport, 1956/57. 6. őrzési egység. Egyes források szerint huszonötén, mások szerint huszonhatan léptek ki a Lenin Tsz-ből a forradalom hatására. 53 JSZML XXXV. 10. fond, 1. fondcsoport, 1956/57. 2. őrzési egység 54 Uo.
