Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Cseh Géza: Az 1956-os forradalom eseményei Tiszaföldváron a levéltári iratok tükrében

rával együtt még időben elrejtőzött az udvaron, az egyik gazdasági épületben.

18 A kaotikussá váló állapotok miatt elsődleges kérdésnek számított, hogy a lakosság részvételével rendet és biztonságot teremtsenek a községben. Október 26-án este a Budapestről hazaérkezett Marton Béla gépkocsivezetővel az élen egy kisebb csoport ismét bement a rendőrségre és fegyvert követelt, ám kérésüket Farkas István, az őrs megbízott parancsnoka elutasította. Végül Farkas beleegyezett abba, hogy néhány lakos részvételével, ideiglenes jelleggel polgárőrség alakuljon. A polgárőrség tagjait ellátta ugyan fegyverrel, a járőrözést azonban csak úgy engedélyezte, ha két rendőr is velük tart.

14 Az Emlékeztető szerzői, Bódi Imre és Faragó János állítása szerint a volt csendőrök is szervezkedni kezdtek, és fegyverszerzés céljából a rendőrséget ők is felkeresték, de nem jártak eredménnyel. Mivel a község párt- és tanácsi vezetőit még a mérsékeltebb MDP-tagok sem fogadták el, a lakosok többsége pedig gyűlölettel tekintett rájuk, a legsürgősebben meg kellett szervezni az új irányítást. Szabó Péter csoportjától függetlenül a Hazafias Népfront Tiszaföldvári Bizottsága is lépéseket tett ebbe az irányba, és másnap reggelre a forradalmi tanács megválasztására népgyűlést hirdetett."

0 A Népfront egyébként az ország számos településén, különösen Bács-Kiskun, Fejér, Somogy és Tolna megyében sikeresen lépett fel a nemzeti egység jelszavával és működött közre a forradalmi szervek felállításában.

21 Október 27-én reggel 7 óra körül Szabó Péter csoportja már a tanácsháza előtt gyülekezett, ám a Népfront által összehívott gyűlés csak 9 órakor kezdődött volna meg. 150-200 helyi lakos azonban már előbb benyomult az épületbe és követelte a kommunisták eltávolítását. Végül a népfrontszervezet tagjaival megegyeztek egy jelölőbizottság felállításában, mégpedig úgy, hogy a volt koalíciós pártokat, téeszeket, intézményeket, vállalatokat és az egyéb szerveket többnyire 2-3 küldött képviselje, míg az MDP részéről 4 személy kerülhetett be. A jelölőbizottság megválasztása után felszólították a községi tanács vezetőit, hogy mondjanak le tisztségükről. Majd összeállította a megválasztásra javasolt személyek névsorát, amelyet a délután 2 órakor kezdődő gyűlés elé terjesztettek. A jelölőbizottságba a Független Kisgazdapárt részéről Bucsi Zsigmond, Enyedi József, Pintér Sándor; a Nemzeti Parasztpártból Szabó Péter, Kosalkó Sándor, Kirják Ferenc; az MDP-ből Sindely József, Kecskés Bálint, ifj. Dobrosi Károly és ifj. Kávási Gyula; a kisiparosok részéről Rácz Ferenc, a téglagyártól Szabó József, a földműves-szövetkezettől Kéringcr Károly került be. Míg az ifjúságot Hegyi Teréz, Kávási Gyula és Zs. Tóth Ferenc, a termelőszövetkezeteket Sinka István és Törtei Mátyás, a pedagógusokat Vida Gyula és Tálas József, a Hazafias Népfrontot Zádor Béla szakiskolai igazgató, a népfrontbizottság elnöke, az olvasóköröket és gazdaköröket Süveges Lajos, Boros Péter és Bácsmegi Ferenc képviselte.*"" A jelölőbizottság azonnal munkához látott és javaslatot dolgozott ki a forradalmi tanács összetételére. A jelölőgyülést Zádor Béla népfrontelnök vezette le, aki hangsúlyozta, hogy a forradalmi tanácsot a kormány felhívása alapján választják meg. A jelölőbizottság döntött arról, hogy a forradalmi tanács élére egy elnököt, egy elnökhelyettest és egy titkárt választanak. Tagoknak pedig az alábbi személyeket jelölték: Varga Jenő, Szabó Péter, Pintér Sándor, Rácz Ferenc, ifj. Kávási Gyula, Bucsi Zsigmond, Sindely József, Szabó József, Sinka István, Boros Péter, Színi Béla, Hegyi Teréz, Zs. Tóth Ferenc, ifj. Dobrosi Károly, Enyedi József, dr. Varga Lajos és Tálas József. Bucsi Zsigmondnak, a Kisgazdapárt egykori helyi elnökének javaslatára Deli Istvánt, Fekecs Benjámint és Bucsi Kálmánt, Szabó Péter parasztpárti elnök indítványára Fekete Józsefet vették még fel a listára. Úgy látszott, hogy közös megegyezéssel 18 JSZML XXV. 9. a. B. 790/1957. 19 JSZML XXV. 9. a. B. 887/1957. 20 Emlékeztető 21 STANDLTSKY Éva: „Forradalomcsinálta népképviseletek." 1 lelyi hatalom az 1956-os forradalomban. In: Századok 2006. 5. szám, 1241—1245. o. 22 Uo.