Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Cseh Géza: Az 1956-os forradalom eseményei Tiszaföldváron a levéltári iratok tükrében

csupán 100-200 helyi lakos vonult az utcára és jelent meg a gyűléseken. A Tiszaföldvári Forradalmi Tanácsot megválasztó népgyűlésen határozatot hoztak a vezető párt- és tanácsi funkcionáriusok felmentéséről is. Ezután a jelenlévő Bódi Imre vbelnök és Sindely József vb-titkár lemondott állásáról. Nagy Lajos tanácselnök-helyettes azonban betegszabadságára hivatkozva kérte, hogy csupán függesszék fel, amit a forradalmi tanács elfogadott.

27 Később, november elején a korábbi vezetők egész sorát leváltották. Kovács Ferenc volt MDP titkárt, Serfőző János iskolaigazgatót, Horváth Imrénét, a téglagyár vezetőjét, Faragó Jánost, a Lenin Tsz párttitkárát, Bódy Józsefet, a Lenin Tsz elnökét és Telek Balázst, a Béke Tsz elnökét menesztették állásából."

8 Október 27-én délután a forradalmi tanács megtartotta első ülését, és a legfontosabbnak számító kérdésben: a közbiztonság megteremtéséről hozott határozatokat. Polgárőrség felállítását szavazták meg, melynek vezetője Gajdos János lett.

29 A forradalmi tanács tagjait ugyanis kifejezetten nyugtalanította, hogy az előző este felállított polgárőrség tagjai között kétes hírű, fegyveres szolgálatra a legkevésbé sem alkalmas személyek is feltűntek, és az utcákon a rendőrökkel együtt járőrözni kezdtek. Az immár hivatalosan megalakult polgárörségbe Gajdos Jánost (parancsnok), Petrovics Mihályt (parancsnokhelyettes), Jován Mihályt, Szudi Sándort, Takács Mihályt, Nagy Józsefet, Papp Istvánt, Hanó Jánost, Papp Eleket, Török Károlyt, Debreceni Imrét, Csuth Györgyöt, Mári Sándort, Perjési Gábort, Magna Imrét, Vlaszák Istvánt, Hegedűs Istvánt és Jován Lászlót választották be.

30 Ez alkalommal döntöttek a vadászfegyverek és a funkcionáriusok önvédelmi fegyvereinek begyűjtéséről is, és egyidejűleg engedélyezték, hogy a MÖHOSZ tulajdonát képező hat kispuskával a diákok — tanári felügyelet mellett — a gimnázium környékén őrszolgálatot lássanak el. Az október 27-ei ülés további fontos határozata a budapesti lakosság megsegítésére irányuló élelmiszergyüjtésre és a szállítmányok megszervezésére vonatkozott.

32 Legalább nyolc teherautó élelmiszert juttattak el Tiszaföldvárról a fővárosba. Még november 4-e után is indítottak szállítmányt, amikor a szovjet katonák kiszámíthatatlan reakciója miatt a sofőrök és kísérők számára az út különösen veszélyesnek számított. A teherautókkal többnyire Pataki Zsigmond gimnáziumi tanár, Gajdos János polgárőrparancsnok, Bucsi Zsigmond és Kávási István ment fel Budapestre. Az 1957-ben összeállított utólagos jelentések szerint a november 4-ei fordulatig minden nap, november 4-e után pedig még háromszor ülésezett a községi forradalmi tanács. Mivel az október 27-ei első ülésen kívül csupán a november 1-jei, november 2-ai és a november 24-ei ülés jegyzőkönyve maradt fenn, az 1956-os forradalom további eseményeit nem lehet teljes részletességgel rekonstruálni. Az október 26-ai szobordöntés, a 27-én délelőtt lezajlott jelölőgyűlés és a forradalmi tanács délutáni megválasztását követően a későbbi napokban már nem került sor tömegmegmozdulásokra Tiszaföldváron. Ám a község korábbi vezetőinek leváltása nem nyugtatta meg a kedélyeket. A Rákosi-korszak helyi funkcionáriusainak lakását állandóan figyelték, és kétségtelenül zaklatták is őket. Október 30-án Gajdos János vezetésével több fegyveres polgárőr jelent meg a Lenin Tsz tanyáján, ahol a szövetkezet tagjai éppen közgyűlést tartottak. Fegyvereket kerestek, de csupán Lenin-, Sztálin- és Rákosi-képeket találtak. Bódy József tsz-elnököt, Faragó Jánost, a tsz párttitkárát, továbbá az egyik brigádvezetőt bekísérték a községházára. Kényszeríteni akarták őket, hogy a szövetkezet irodáján talált vörös drapériát és a képeket kar27 Uo. 28 Emlékeztető 29 Tiszaföldváron és sok más településen a forradalmi tanács által felállított karhatalmat polgárőrségnek nevezték. Csak utólagosan, a forradalom leverését követően említenek nemzetőrséget a levéltári források, mivel ez az elnevezés országos viszonylatban gyakoribb volt, s Budapesten és a nagyvárosokban nemzetőrség alakult. 30 Uo. 31 JSZML XXV. 9. a. B. 887/1957. 32 Uo. 33 Emlékeztető