Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Tallósi Béla: A Tiszazug maradvány jellegű élőhelyeinek bogárvilága

dezése. A feldolgozás speciális szakkönyvek, határozók segítségével történik, és ennek során a legtöbb esetben nélkülözhetetlen a rokon fajok gyűjteményi példányaival történő összehasonlítás. Alapos bogárfaunisztikai kutatást tehát kizárólag úgy lehet folytatni, ha az elengedhetetlen eszközök és a szakirodalom mellett egy viszonylag gazdag bogárgyűjtemény is rendelkezésre áll. A Tiszazug jellegzetes természetes élőhelyei és azok bogárvilága A Tiszazug a Hármas-Körös torkolatvidékétől északra elterülő Tisza menti táj. A folyószabályozás után kialakult másodlagos táj jellegzetes alacsony és magas ártéri élőhelyeit jórészt szántóföldi müvelésbe vonták. Az intenzív tájhasználat ellenére a Tiszazug a Közép-Tiszavidék természeti értékekben viszonylag bővelkedő területei közé sorolható. A Tisza és a Körös hullámterén kívül viszonylag nagy területeken találunk még ma is mozaikos szerkezetű gyepfoltokat. Kiemelt jelentőségük van a szikes tavaknak, amelyekből többet is találunk főleg a kistáj déli felében. A Tiszazug erdősültsége meglehetősen kisfokú, de a kisebb-nagyobb telepített tölgyállományok mellett nem mellőzhető a Tiszakürti Arborétum, mint a valódi erdei társulások egyetlen bázisa. A továbbiakban különböző élöhelytípusokat és azok legjellegzetesebb bogárfajait mutatjuk be. 1. ábra A Tiszazug legértékesebb természetközeli területei (Szerkesztette: Tallósi Béla)