Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Varga Lajos: Tegyük védett területté, arborétummá a tiszakürti parkot!
lecsonkolás nélkül nem lehet látni. Kétségbeesett segélykiáltásként merednek a levegőbe a megcsúfolt fenyők, vádolva a lelketlen, embertelen, a népvagyont semmibe vevő fapusztítókat! Az itt „folyó" barbár erdőirtásról már 1954-ben írtam, és felhívtam az illetékesek figyelmét, javasolva, hogy szüntessék meg a park pusztítását. (Jászkunság, 1954. dec. hó, I. évfolyam, 3. szám, 7—12. oldal.) Pedig tenni kell valamit, mert ez a park igen sokoldalúan tudna hozzájárulni gazdasági és tudományos életünk fejlesztéséhez, az Alföld, elsősorban Szolnok megye fásításához, erdősí1. ábra. Csonkolt fenyők az arborétumban (Fotó: Szlankó István, 1960) (Forrás: TFM Fotótár, Ltsz.: 2669.) téséhez, az emberi élet megszépítéséhez, a pozitív táj formáláshoz, ha védett területté nyilvánítanák, és arborétummá fejlesztenék. De a védett területté nyilvánításon nemcsak puszta rendeletet értek, hanem mai jogi, társadalmi, stb. lehetőségeink minden eszközével érvényt is kell szereznünk egy esetleges rendeletnek, határozatnak, és e rendelet, határozat nyomán pezsgő életnek kell megindulnia a leendő tiszakürti arborétumban! 3 (Arborétumon olyan területet értünk, amelyen különböző talajokon a vidék és más, eltérő éghajlatú és talajú területek fáit, cserjéit, bokrait, növényeit nevelik, tudományos kísérleteket folytatnak, csemetekertet létesítenek, magvakat és terméseket szállítanak más területekre.) Miért égetően szükséges a tiszakürti park arborétummá fejlesztése, védett területté nyilvánítása? 1. Korszakunk egyik döntő tudománya a biológia és ennek sok segéd- és alkalmazott tudománya: növény- és talajföldrajz, erdészet, növénynemesítés, agrobiológia, agrokémia, mikroklimatológia, botanika, stb. Ez az arborétum, mint tudományos intézmény sok célszerű kísérlettel járulhatna hozzá biológiai és talajtudományi ágaink fejlődéséhez, ezek gyakorlati alkalmazásához, az alföldi táj pozitív megváltoztatásához. Nézzünk csak egyet példaként: az erdősítés tudományát! Tiszakürt község és a Tisza-gát között fekvő leendő arborétum fiatal folyami öntéstalajon települt, de van ezen a kis területen már lazább, szénsavas meszet tartalmazó altalaj ú, vastag humuszú talaj is, sőt sötétszínű, agyagos, mésztelen, erősen kötött réti agyagtalaj is. Ez utóbbi aszálykor még a dúsíombú tölgyfák alatt is kemény rögökre repedezik. Nos, Szolnok megye bővelkedik az itt leírt talajnemekben, s ezen a változatos talaj komplex urn on csodálatosan szép, hosszú évek barbár pusztításai után is változatos, hatalmas példányokkal tömegesen rendelkező erdőszigetet sikerült létrehozni. Megvalósult, élő példa Szolnok megye erdősítési perspektívájához! Szerencsés módszer volt itt átvenni a szarvasi arborétum gyakorlatát: idegen tájak magvait, 1—2 éves csemetéit ültetni el később kivágásra ítélt nagyobb fák árnyékában. így az aszályos Közép-Alföld éghajlati viszonyaihoz igen jól alkalmazkodott fiatal hajtások hatalmas fákká nőttek. A szarvasi és tiszakürti arborétumok a legjobb bizonyítékok arra, hogy meg lehet honosítani sokféle idegen haszonfát az Alföldön, s ezek magvait, terméseit, fiatal csemetéit tovább lehet adni a többi alföldi tájnak, ahogyan ezt Szarvason is csinálják. 2. A felnövekvő nemzedék szellemi fejlő3 A jelenleg mintegy 60 hektáros arborétumot 1971-ben helyi védelem alá helyezték, 2000-ben pedig országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánították (a szerkesztő megjegyzése).
