Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
13.. ábra A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkívüli népművelésének története című könyv címlapja (Szabó István tulajdona) doskodni, s amennyiben ezt tenni elmulasztják, a költségek hivatalból fognak a költségvetésükbe beállíttatni." 64 [...] „Az előadói tiszteletdíjak és egyéb kiadások fedezésére tartoznak a községek a lélekszám arányához képest az alispán által évenként előre megállapítandó bizonyos összeget a Szabadoktatási Bizottság pénztárába beszolgáltatni. Ez összeget tartoznak a községek rendes évi költségvetésébe beállítani... " Láthatjuk tehát, hogy a magyar művelődéstörténetben a XIX. század elejétől hivatalosan is jelen van a népmüvelés, az iskolán kívüli szabad oktatás kérdése. Mindazok, akik ezzel a témával kortársként foglalkoztak — maga Soós József is — folyamatos egységben vizsgálták és látták az egész kérdést, függetlenül az időnkénti névváltozástól. Kiváltképp, hogy sok helyen ugyanazok a lelkes munkatársak vagy közvetlen utódaik dolgoztak az 1920-as évektől a század közepéig. „Az első világháború minden egyébhez hasonlóan a művelődés területeit is károsan befolyásolta. Az 191 I-ben megjelent, az Országos Szabadoktatási Tanács megalakulására vonatkozó vallás- és közoktatásügyi rendelet után tíz évvel vármegyénkben is jogerőre emelkedett a Szabadoktatási Bizottság megalakítását elrendelő határozat. A húszasharmincas években ennek értelmében a vármegyei népművelési bizottság minden egyes megyei városban és községben megalakította a helyi iskolán kívüli népművelési bizottságokat. A helyi népművelési bizottságok tisztesei és tagjai az elmúlt évek népművelési munkaijában elismerésre méltó igyekvéssel és eredménnyel váltak a magvar népművelés névtelen kato,. , ,,66 naiva... Ezek a „katonák" a tiszazugi településeken Soós József 1943-ban napvilágot látott — táblázatokkal, dokumentumokkal és egyéni beszámolók alapján készült — történeti összefoglalásában az alábbiak voltak. — A térség egyik központjának számító Kunszentmártonban : elnök: Gaál Lajos áll. polg. isk. igazgató, ügyvezető elnök: Varga Ernő áll. isk. tanító. — Tiszaföldváron — a Tiszazug másik központjában: elnök: dr. Gál Lajos ref. lelkész, ügyv. elnök: Kiss Kálmán áll. tanító. — Cibakháza: elnök: Révész István r. k. esperes plébános, ügyv. elnök: Vass Andor állami iskolai igazgató. — Csépa: elnök: Bárány Dezső esperes plébános, ügyv. elnök: Szombathelyi Pál r. k. tanító. — Mesterszállás: elnök: Pataky Mátyás főjegyző, ügyv. elnök: Kovács József r. k. tanító. — Nagyrév: elnök: Pánczél Jenő ref. lelkész, ügyv. elnök: Gerencsér Béla áll. tanító. 64 SOÓS J. i. ni. 61. p. 65 Uo. 66 SZML SZMT. ir. 398/1947.
