Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba-Tóth Albert: A Tisza hullámterén tervezett tájhasználatváltás természetvédelmi szempontú értékelése

falva határában, a 319,27—323,36 folyamkilométer közé eső bal parti hullámtéren. A KNPI a Töserdő és az Alpári-rét elnevezésű nemzeti parki terület hét földrészletén szántóterület gyeppé alakítását tervezi. Az Alpár-Bokrosi öblözetben összesen 420 szántóföldi alrészletet — 60%-ban réti élőhelyeket, 35%-ban ártéri mocsarakat és 5%-ban ártéri keményfa-ligeterdőket — alakítanak ki, ha a területek a nemzeti park tulajdonába kerülnek. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén, a Körtvélyesi-holtág rehabilitációs kotrásából kikerülő kotrási iszap tervezett szántó művelésű lerakóhelyén, a KNPI természetszerű erdők, rét és fás legelő élőhelyek kialakítását tervezik. Az árapasztó hidraulikai folyosók kialakításának természetvédelmi vonatkozásai Az árapasztó hidraulikai folyosók olyan kis felszínérdességű, a nagyobb mederkanyarulatokat „levágó" hullámtéri területek, amelyek árvizek alkalmával biztosítják a nagy víztömegek akadálytalan, gyors levezetését (3. ábra). Ezek a folyosók tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha azok területén nyílt gyepeket, maximum fás legelő élőhelyet alakítanak ki, illetve tartanak fenn hosszú távon. Ezért az erdősült területek megnyitása, majd ezek helyén stabil gyeptakaró kialakítása a cél. A szántóföldi gazdálkodás ugyancsak nem kívánatos a folyosók területén, a szántók helyén szintén gyepeket célszerű kialakítani. Mindezen beavatkozásoknak csak akkor lesz értelme, ha a hidraulikai folyosók rendszeres karbantartására is gondot fordítanak (évente két-három alkalommal kaszálják). A VTT I. ütemében három hidraulikai folyosó létrehozását tervezik Tivadar térségében (Tivadari hídszükület, Szatmárcseke, Gulács) és további hatot a Kiskörétől délre fekvő szakaszon (Tószeg, Rákóczifalva—Bivalytó, Vezseny, Csanytelek, Mindszent, Mártély). Természetvédelmi szemszögből vizsgálva az árapasztó hidraulikai folyosók kialakítását, azokat az alábbi szempontok figyelembevételével szabad megvalósítani: — Az őshonos fafajokból álló erdőket körültekintően kell hagyásfás legelővé (fás legelő élőhellyé) alakítani. Az értékes élőhelyeknek minősülő facsoportokat (fekete és fehér nyár, füzek) célszerű meghagyni, csak a tájidegen, invazív fajokat szabad azokból eltávolítani. Árvízvédelmi szempontból ezek a kisebb facsoportok nem jelentenek jelentős akadályt a hidraulikai folyosók területén, élővilág-védelmi szempontból azonban nagy jelentőséggel bírnak. — Az ártéri mocsarakká fejlődött anyaggödrök és vízállások a körülöttük kialakult kisebb füzekből és nyárfákból álló facsoportokkal együtt értékes vizes élőhelyekké alakultak (pl. gémfélék kedvelt tartózkodási helye), amit természetvédelmi szempontból érdemes meghagyni. A levonuló ár útját jelentősen nem akadályozzák ezek a kisebb facsoportok. — A telepített nemesnyárasok kezelt gyepekké alakítása támogatandó. — A töltésáthelyezések esetén az. elbontott töltés egy részének meghagyása az ártér tagoltságát fogja növelni, ami változatos növénytársulások megjelenését eredményezheti. Mindezzel a biodiverzitás növekedéséhez járulhatunk hozzá, ami természetvédelmi szempontból támogatandó. — A töltésáthelyezések másik kritériuma, hogy védett növénytársulásokat lehetőleg ne veszélyeztessen. A Rákóczifalva határában tervezett Bivalytói töltés áthelyezése egy kárpát-medencei reliktumtársulás, a sziki erdőspusztarét egy kiterjedt foltját szüntetheti meg végérvényesen, amely többek között fokozottan védett növényfajok (sziki kocsord »Peitcedanum officinale«) és NATURA 2000es állatfajok (nagy sziki bagoly »Gortina borellei«) élőhelye.