Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: Adalékok Tiszaföldvár oktatástörténetéhez: az izraelita elemi népiskola
TTSZAIILAG IL évektől következett be kedvező változás. A tanítók jogállása 1875 — a nyugdíjügy és a fizetésük rendezése — után stabilizálódott. Súlyos zavarok keletkeztek az iskolák fenntartásában, működtetésében a zsidó kongresszus után fellángoló, hitközségeken belül dúló pártharcok idején. A tagok eltérő irányzatokhoz csatlakozása különböző szellemiségű iskolák életre hívási szándékát vetette fel, ehhez azonban nem volt elegendő anyagi háttér. így többnyire továbbra is vagy ugyanazt az intézményt látogatták a hagyományhű ortodox, illetve az asszimilációpárti neológ családok gyermekei, vagy pedig — az utóbbiak növekvő számban — a községi és a keresztény felekezeti iskolákban jelentek meg. Miközben a hitközségek — és az iskolaköteles gyermekek — létszáma folyamatosan emelkedett, és sorra alakultak vagy nyertek nyilvánossági jogot a zsidó iskolák, a fentebb említett tényezők közrejátszottak abban, hogy az első évtizedekben nem egyszer a létük is kockán forgott. Szolnokon 1861-ben ideiglenesen bezárt a zsidó iskola. 8 Törökszentmiklóson két tanévben (1862/63 és 1865/66) is szünetelt az oktatás, a nyilvánossági (vizsgáztatási) jogot csak 1866-ban sikerült ismét megszerezni. 9 Mezőtúron 1870-ben szűntek meg törvényhatósági intézkedés folytán a zugiskolák, 10 Jászberényben pedig 1871-től nem járhattak felekezeti iskolába a zsidó kisdiákok, csupán 1880ban sikerült újraszervezni a tanintézetet." Eközben a volt tanítók több magániskolát és zugiskolát tartottak fenn, így továbbra is biztosított volt a hittani ismeretek oktatása. A következő évtized nemhiába számított a vidéki zsidó közösségek virágkorának, ez az oktatásügyükre is rányomta bélyegét. Sorra alakultak iskoláik, a legtöbb — összesen 578 — zsidó elemi iskola 1891-ben működött az országban. Iskoláik számának csökkenése tükrözte a kezdődő hanyatlást is: 1892-től 1900-ig 64, 1910ig pedig további 26 szűnt meg. 12 Mindemellett a kor átlagához képest igen jó színvonalú képzést nyújtottak tanulóiknak. Tanítóik 95%-ban képesítést szereztek, akik az 1866-ban alakult Országos Izraelita Tanító Egyesületbe — az első felekezeti jellegű hazai tanítóegyletbe — tömörültek. Tájékoztatásukra ennek közlönye, az 1875-től kiadott Izraelita Tanügyi Értesítő szolgált. A kisebb iskolák osztatlanok voltak, a népesebbek 3-4 tanítót — a lányok oktatására külön tanítónőt is — alkalmaztak. Az oktatás nyelve a magyar volt (a megyei zsidó iskolákban már az 1860-as évektől felváltotta a német nyelvet). Az iskolaépületek állapota, taneszközökkel való ellátottsága általában az iskolafenntartó közösségek anyagi helyzetétől függött. Az elemi iskolák nagyban elősegítették „a világi értékek beépítését a zsidó kultúrába, az alkalmazkodást a nemzsidók életéhez, másrészt az iskola — mint a magyar kulturális értékek fontos tényezője, eszköze — a maga munkaijával tcimogatta az asszimiláció terjedését " — írja a neveléstörténész. 13 3. A Tiszaföldvár oktatástörténetét feldolgozó vagy az azt érintő tanulmányok egyike sem tér ki a helyi zsidó felekezet által fenntartott elemi iskolára, az abban folytatott oktatómunkára. 14 Ez a helyzet nem a kutatók felületességének eredményeként állt elő, hanem a források, a dokumentumok rendkívüli mértékű pusztulásának következménye, mellyel az itteni zsidóság történetét tárgyaló tanulmány 1 " elkészítése során fokozottan szembesültünk, s amely lehetetlenné teszi, hogy a hitközség bel7 NEUMANN Vilmos: A tisza-beői izraelita iskola története. In: BARNA J.—CSUKÁSI F. i. m. 272—276. o. 8 BAUMHORN Ede: A szolnoki izr. iskola monográfiája. In: BARNA J.—CSUKÁSI F. i. m. 319—327. o. 9 KLEINA, i.m. 160—165. o. 10 A mezőtúri izr. elemi népiskola monográfiája. In: BARNA J.—CSUKÁSI F. i. m. 427—428. o. 11 SZABÓ Adolf: A jászberényi izr. elemi népiskola története. In: BARNA I— CSUKÁSI F. i. m. 37-^9. o. 12 FELKAI L. 1998. 48. o. 13 FELKAI L. 1998. 55—56. o., 58. o., 64. o. 14 TÁLAS László: Tiszafóldvár oktatásának története. In: Tiszafóldvár. Fejezetek a város történetéből. Szerk.: KELEMEN Éva—PATÓ Mária—SZLANKÓ István. Tiszaföldvár, 2002. 193—205. o.; GÁL Lajos: A tiszaföldvári református egyházközség története 1867-től 1920-ig. Kézirat. DMHA: 233-79.; SZABÓ Gyula: Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap egy évszázados történetére. Tiszaföldvár, 1938. (Másolatban: DMHA: 1196-88.) 15 GULYÁS Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron. In: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei I. Szerk.: MEZŐ Szilveszter—TÚRI Zoltán. Tiszafóldvár, 2006. 57—72. o.
