Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Botka János: Tiszaföldvár első patikája és első gyógyszerésze

ménnyel: „fent nevezett Paczek Gézát, mint kitűnő szorgalmú és magatartású egyént, ajánlhatom ". Tiszaföldvárról ifjú Kállay Ferencz pályázata érkezett meg Egerbe november 18-án. Maga a kérvény nem található meg a levéltári anyagban. Megőrződött viszont a kérelmező gyógyszerész édesapjának a másodalispán hivatalához címzett levele, amelyet 1870. november 6-án postáztak Tiszaföldváron. Egyébként ezt az ajánlást, ahogyan a mezőtúri felterjesztést is, a vármegyei bizottmány december 22-ei gyűlésén — a szokásoknak megfelelően — ismertették, felolvasták. Kállay Ferencz földvári gyakorló orvos levele: Tisza Földvár 6. november 1870. Tekintetes másod Alispán úr, Kegyes Uram! Miután a Nagy Méltóságú Magyar Kir. Minisztérium Tisza Földvár községnek egy Gyé)gytár felállíthatást engedélyezni, s a szenvedő emberiség ügyében régibb óhajunkat érvényre jutni méltóztatott, nem mulaszthatom el Községünk lakosságéinak részéről Tekintetes Alispán Úrnak és a Tekintetes Megye Közönségének e tárgyban ptirtfogólag kifejtett atyáskodásáért hcilcis elösmerésüket 's köszönetünket nyilvánítani. Van szerencsém egyszersmind a Tekintetes Alispán urat mély alázattal felkérni, miszerént pályázó Ifjú Kállay Ferencz gyógyszerész fiamat mint kebelbélit a gyógytár nyithatási jog elnyerésében tekintélyes befolyásánál fogva Kegyesen pártolni méltóztatnék — Alázatos kérésemet megújítva mély tisztelettel vagyok ... Alázatos szolgája — Kállay Ferencz gyakorló orvos A vármegyei döntést az 1870. december 22-ei bizottmányi gyűlés hozta meg, mely szerint a létesülő gyógyszertár személyes jogát ifjú Kállay Ferenc okleveles gyógyszerész nyerte el. A bizottmányi végzést a belügyminiszter 1871. január 12-én kelt 21.976 számú rendeletével megerősítőleg helyben hagyta. így a megfelelő gazdasági-családi támogatással és helyismerettel rendelkező fiatal szakemberre várt a feladat, hogy „a község piacán" Tiszaföldvár első önálló patikája megnyíljon és mielőbb fogadja a helység és a környező települések lakóit. Ez 1871-ben meg is történt. Sajnos az ünnepélyes átadás jegyzőkönyvi példánya nem található az egri levéltárban. Szlankó István Történelmi séta Tiszaföldváron c. tanulmányából azonban tudjuk, hogy a gyógyszertár a Sánc utca—Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán állt, s hogy „Öregpatikának" is nevezték, mert 1905-ben nyílt egy másik is; ez volt az ún. „Újpatika" (a mai Kígyó gyógyszertár).

14 Az első, a sokat kérelmezett gyógytárra már aligha gondol valaki, igaz, a régi elnevezés és az épületéből kialakított lakóház még őrzi emlékét, ahogyan a levéltárak néhány iratcsomója is. A levéltári dokumentumok még számos hiteles részlettel járulhatnak hozzá e „kiharcolt" szaküzlet és a hozzákötődö gyógyszerészek egészségügyet szolgáló teljesítményének megismeréséhez, valamint a település életében játszott egyéb szerepének feltárásához. Az újabb források nyomon követése és az új adatok értékelése azonban további kutatói feladat.'

5 13 A szolgabírói jelentést 1870. december 22-én az Egerben tartott évnegyedes vármegyei gyűlésen felolvasták. 14 SZLANKÓ I. 2002. 258. o. — BOTKA J. 1989. 374. o. 15 Magyar Országos Levéltár (OL) Belügyminisztériumi iratok; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (SZML) Főorvosi éves jelentések — XIX. sz.; Helyi önkormányzati jegyzőkönyvek; Tiszai alsój. Főszolgabírói iratok 1891—1910.