Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba-Tóth Albert: A Tisza hullámterén tervezett tájhasználatváltás természetvédelmi szempontú értékelése
A Tisza hullámterén tervezett táj használatváltás természetvédelmi szempontú értékelése Dr. Tóth Csaba*— Dr. Tóth Albert** An ecological evaluation of the planned changes in the use of the countryside on the flood-plains of the Tisza — The further development of the Vásárhelyi plan imagines effective flood protection partly by re-activating savedfloodplains and partly by setting thefloodplain, adjusting the land-use of the floodplain more to the landscape conditions. For constructing more effective water channelling of the floodplain the rate of grasslands should be increasedfor the account of the noble poplar plantations and arable lands. Implementing this has special importance in the area of the flood lessening hydraulic corridors that presumably help the faster withdrawal of the large amounts of water. Considering nature protection turning floodplain arable lands into species rich grasslands has special importance. Beside these, from the spontaneously breeding seedlings of domestic trees wooded pasture habitats could be created that do not impede the running of the floods. Nature protection supports the changing of the landscape-foreign tree plantations in the current blind spots into natural gallery forests of soft and hard woods. Finally, it is also an important aim for nature protection to turn inland waters and sand pits into floodplain swamps. Hopefully, on the 160 th anniversary of the death of Pál Vásárhelyi the triple goal of the further development of the Vásárhelyi plan realises: increase flood safety with improving life conditions for local inhabitants by supporting calculatable land-use methods while nature protection benefits from the rehabilitation of the more natural conditions. Bevezetés Az 1846-ban elkezdődött Tisza-völgyi nagyszabású folyamszabályozási munkálatok (Széchenyi—Vásárhelyi-program) szükségszerű beavatkozások voltak a polgári fejlődés feltételeinek megteremtése miatt. A népességgyarapodás, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődése mind nagyobb árvízmentes területet igényelt. A Tisza-völgyében összesen 2940 km árvízvédelmi töltés épült, ezzel 15 500 km" terület vált árvízmentessé. Összehasonlítva a Tisza-völgyi folyamszabályozás adatait más országok hasonló jellegű munkálataival, megállapíthatjuk, hogy a Magyar Alföldön Európa egyik legnagyobb ártéri táj átalakítása zajlott le, felülmúlva a Pó-völgy, a Loire-völgy és a Hollandiában zajlott hasonló jellegű munkálatok mértékét (DUNKA—FEJÉR—VÁGÁS, 1996). A társadalom és a gazdaság fejlődése szempontjából mindenképpen szükségszerű beavatkozásnak azonban több negatív hatása volt és van jelenleg is: — A szűk hullámtérben a folyó megnövekedett energiája helyenként intenzív medermélyítést végez, és ez a kis vízszint jelentős süllyedéséhez vezet, ami mind a hajózás, mind az öntözés szempontjából komoly hátrányt jelent. — Máshol viszont a hullámtér intenzív feltöltődése következett be, amely az árvi* Egyetemi adjunktus. Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Pf. 9. E-mail: tothcsa@delfin.unideb.hu ** Főiskolai tanár. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás, 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. E-mail: atoth@mfk.hu
