Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében

TISZAV1LÂG I hozamok. 1948 viszont jobb évnek bizonyult. A Csépai Hegyközség 1948. december 28-án azt állapította meg, hogy a bortermés adagosán 10 hl/kat. h., a gyümölcstermés pedig 5 q/kat. h.

87 Ebben az esztendőben Tiszaföldváron is bőségesebb termés lehetett, mert a képviselő-testület 1948. október 27-i üléséről készült jegyzőkönyv szerint a község borai és gyümölcsei „nagyrészben a fővárosba kerülnek és mint homoki bor, vagy gyümölcs kerülnek eladásra"}

% Az 1948-as termés mennyiségileg közepes, minőségileg jó volt. Tiszakürtön a termésátlag csemegeszőlőben 9 q/kat. h., mustban 6 hl/kat. h. volt.

89 2. táblázat Musttermés az Alsó Tiszai Járás egyes településein 1949-ben Község Termésmennyiség hl/kat. h. Cibakháza 8,5 Csépa 7,6 Nagyrév 8 Tiszaföldvár 9 Tiszainoka 8 Tiszakürt 7 Tiszasas 12 Tiszaug 8 Az 1949. évi musttermés közepes, a minőség igen változó volt. A legjobb eredményt Tiszasasról jelentették. A Tiszainokán termett must átlagosan 20 cukorfokos volt. Tiszasason 16—20 cukorfok közötti, Cibakházán viszont zömében 16 cukorfok alatti must került a hordókba.

90 Az ismétlődő aszály miatti alacsony szántóföldi terméshozamok és az állatállomány nagymértékű háborús veszteségei miatt az 1945—49 közötti időszakban a helyi viszonylatban korábban is nagy szerepet játszó szőlő- és gyümölcstermelés jelentősége felértékelődött. A földosztás utáni rossz gazdasági helyzet ellenére is újabb telepítések történtek.

91 A megyei szövetkezeti felügyelő 1948. november 23-i jelentése szerint Tiszakürtön „a^ egész határ mondhatni szpllő és gyümölcsös", nincs olyan gazda, akinek 1-2 hold szőlője ne volna.

92 A szőlőtermelésnek nemcsak mennyiségileg voltak kedvező mutatói, hanem minőségileg is. Tiszakürtről a járás főjegyzője azt jelentette 1946. szeptember 8-án, hogy „a község határának kb. egyharmad része összefüggő, szakszerűen kezelt szó'lő".

9i Az 1949 őszén adott jelentésekből

94 pedig az tűnik ki, hogy kicsi volt a direkt termő szőlő részaránya a Tiszazugban. Tiszainokán, Tiszaugon, Tiszaföldváron és Tiszasason ilyet egyáltalán nem találtak, Csépán, Nagyréven és Tiszakürtön is csak 2-3 kat. h.-at. A legtöbb direkt termő szőlő Cibakházán volt (20 kat. h.), de ez a mennyiség is a községbeli összes szőlőterület 5%-a alatt maradt. A XX. század közepén a tiszazugi szőlő- és gyümölcstermelés körülményeiben lényeges változások következtek be. A termelőüzemekben ugyan lényeges átalakulás még nem történt, de a gazdálkodás háttérintézményei, továbbá a beszerzési, értékesítési és feldolgozó tevékenységet folytató szervezetek vonatkozásában igen. 1948—49-ben felszámolták a hegyközségeket és a régi szövetkezeteket, és a földméíves-szövetkezetek tevékenységét is erősen korlátozták. Az állami szerveknek és vállalatoknak lett domináns szerepe a termelésszervezésben és -irányításban. 1948—49-től az agrártermelésben a természeti és gazdasági feltételek mellett egyre erőteljesebb szerepet játszott az agrárpolitika. Napirendre tűzték a mezőgazdaság kollektivizálását. Az 1948 őszétől helyi viszonylatban is létrejövő termelőszövetkezeti üzemek azonban a szőlő- és 86 MOL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség iratai 439/1947 87 SZML Csépai Hegyközség iratai 38/1948 88 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői közigazgatási iratai 6.903/1948 89 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 4.760/1948 90 SZML Szolnok megye Mezőgazdasági Igazgatóságának iratai 7.606/1949 91 SZABÓ L—SZABÓ L. i. m. 84. o. 92 MOL Jasz-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelősége iratai 1.329/1948 93 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői iratai 2.611/1946 94 SZML Szolnok megye Mezőgazdasági Igazgatóságának iratai 7.606/1949