Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gy. Fekete István: Hadműveletek Tiszaföldvár térségében 1944 őszén

települt. Malinovszkij marsall főhadiszállása Tiszaföldváron egy kis parasztházban volt, ami a következőképpen nézett ki: „Fogadó-szobának a há^ konyhája volt kinevezve, amiben igen hideg volt, és a helyiség közepén egy kis asztal volt abrosszal letakarva, amelyen újságok voltak. A marsall dolgozószobája a fogadószpbából nyílt. Az asztalon térkép, a falon szintén térkép. A másik falon a Kárpátok és a Kárpátoktól nyugatra és keletre lévő helységek nagy domborzati térképe, kitűnően kidolgozott, áttekinthető fóldabrosz olajzöld és barna színárnyalatokkal. A szpba berendezése egyszerű: két asztal T alakban, néhány szék. "

}2 Tiszaföldváron és környékén a 2. Ukrán Front vezető szervei néhány hétig, a hadtápbázisok pedig 1945. január 6-áig működtek. A falu lakossága visszaköltözéskor a lakások 20%-át találta használhatatlan állapotban, de a harcok során megsérült a református és az evangélikus templom is. Az üzletek nagy része berendezés és áru nélkül árválkodott. Hiányzott a só, a üszt, a zsír. A gabonát lefoglalták a szovjetek, lisztet pedig csak a szovjet parancsnokság kiutalása alapján lehetett kapni. A szovjetek naponta 30—50 főt kértek a község elöljáróságától, akiket romeltakarításra, holttestek és állati tetemek elföldelésére és más egyéb közmunkára vettek igénybe. De eljutottak a dolgos földvári kezek Szolnokra, a Tisza-híd helyreállítási munkálataira is. A szovjetek a faluból 35 főt vittek el „málenkij robotra ". Az elesett szovjet katonákat Tiszaföldváron 1 közös és 6 egyéni sírba temették el.

33 Mára egyre fogy azok száma, akik személyes részesei voltak az akkori eseményeknek, hiszen 60 év telt el azóta békében, s ez bizony nem egy utolsó szempont. 32 LUKNYICKIJ i. m. 14. o. 33 SZIKSZAI i. m. 94. o.