Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gyevnár László: A tiszaföldvári polgári fiú- és leányiskola megalakulása és helytörténeti összefüggései
nélkül rendelte el Tiszaföldváron a polgári iskola felállítását. Ám 1926. november 24-én egy „apró" szépséghiba mégis becsúszott a Nagy Zsigmond kiküldött tanácsos és a községi illetékesek között lefolyt tárgyalásba. Úgy tűnik, hogy a kultuszminiszter a polgári iskola teljes ellátását a községre hárította. A képviseléi-testület ugyan még április 16-án megszavaztatott 80 ezer pengőt „építési ho%gájárulás" címen, továbbá 24 ezer pengőt az iskolai felszerelésre, de ez az összeg még így is kevés volt a teljes költség fedezésére. A felajánlás mindazonáltal nagyvonalú és nagylelkű volt, már csak azért is, mivel a minisztérium 1927. és 1928. évi költségvetése csupán 500 ezer pengéit tartalékolt új iskolák építésére. Az iskola „ideiglenes megoldásként" a P. Nagy Gábor-féle kulturális célra hagyományozott telken és épületben nyert elhelyezést. 8 Itt a fiú- és leányiskola I. és II. osztályai nyíltak meg, míg a III. és IV. osztályokba jelentkezők számára a kulmszminisztérium tanfolyamok indítását engedélyezte. A fiúknál az I. osztály 22, a II. 17, míg a lányoknál az I. 17, a II. pedig 19 fővel indult meg, a magántanulók száma 16 volt. A tanári kar kezdetben 5 nevelőből (az igazgató és a 4 osztályfőnök), 1 é>raadc>ból, valamint 4 hitoktatóból állt, akiknek a munkáját egy iskolaszolga segítette. Domokos Sándor igazgató magyart, történelmet, földrajzot és testnevelést, Gombkötő Klára rajzot és kézimunkát, Greguss Klára történelmet és földrajzot, Keresztessy Kornélia matematikát és természettudományokat, Ravasz Ferenc magyart, történelmet és tornát, míg Polgár Ferenc református kántor éneket tanított. A hitoktatói kart Brózik Károly evangélikus lelkész, Grünwald Mór izraelita kántor, Koppermann Gyula református hitoktató, valamint Nogáll László katolikus esperes-plébános alkották. Az iskola felszerelése kezdetben rendkívül szerény volt, az első évben mindössze 42 bútort és házi felszerelési tárgyat, 29 tanári és 17 ifjúsági könyvet, valamint 72 szemléltetőeszközt vettek számba 2153 forint értékben. A sanyarú helyzetben a képviselő-testület, a helyi egyházak és egyesületek kisebb-nagyobb adományokkal igyekeztek a működést segíteni.'' Az iskola teljes körű megszervezése az 1928— 1929-es tanévben fejeződött be, amikor a IV. évfolyamos fiú- és leányosztályokban is megkezdődött a rendszeres tanítás. Ezeket a csoportokat hely hiányában az evangélikus egyháztól bérelt kultúrteremben helyezték el, amelyet deszkafallal választottak ketté. A válaszfalak azonban gyorsan összeszáradtak, ezért például az énekórákat a régi P. Nagy-féle épületbe kellett átvinni, ahol a fiúk és a lányok első 3—3 osztálya tanult. Ezzel a zsúfoltsággal iskolai célra egyre kevésbé volt alkalmas az épület. Hiányzott a szertár, ezért a szemléltetőeszközöket a tantermekben helyezték el. Ekkor az iskolába 49 fiú- és 48 lánydiák, valamint 112 magántanulé) járt. Okét 7 féis tanári testület oktatta, amely 1 év alatt alaposan kicserélődött. Domokos Sándor és Keresztessy Kornélia mellett ekkor Csala István természetrajzot és földrajzot, Vásári Jolán magyart, történelmet és éneket, Gaál Miklós természetrajzot, földrajzot és kézimunkát, Loysch Fdit magyart, németet és történelmet, míg H. Tóth Lajos magyart, történelmet és kézimunkát oktatott. Ekkorra a tanulók körében már megalakult a Magyar Vöröskereszt Egylet Ifjúsági Osztáhya, a fiúk Aprily Lajos, valamint a lányok Lorántffy Zsuzsanna önképzőkörei, a cserkészcsapat, a Botond és az Emese sportkörök. Az iskolai felszerelések, szemléltető eszközök értéke ekkorra 11 903 pengőre nőtt. 10 Sajnos Tiszaföldvár 1944 előtti levéltári anyaga szinte teljesen megsemmisült, így számtalan részlettel kapcsolatban egyáltalán nem rendelkezünk adatokkal. Annyi bizonyos, a település lehetéíségeihez mérten igyekezett segíteni a polgári iskolát. így 1927—28-ban 4 ezer majd 5 ezer, ezt követően pedig 1933-ig évi 2—2 ezer pengőt biztosított az iskola felszerelésére. Az iskolai épület bérletére az ágostai egyháznak 1927— 1929 között 800, ezt követően 1933-ig 896 (utóbb 550, majd 424) pengőt adott a képviselőtestület. 11 8 Az egykori Népkertet és a hozzátartozó épületet P. Nagy Gábor tiszaföldvári gazdálkodó olyan kikötéssel adományozta a községnek, hog)- az csupán népüdültetésre hasznosítható. Ha ez nem valósul meg, akkor a hagyaték a református egyházra száll. In: Tiszaföldvár. Fejezetek a város történetéből. 260. o. — Tiszaföldvár Nagyközség Szabályrendelete 1914-ből attól tudósít, hogy a P. Nagy-féle telken létesítendő Népkertet egy kertész kezeli. Tiszaföld vár Nagyközség Szer vezeti Szabályrendelete 1914-ből. Háy Géza könyvnyomdája. Szolnok, 1914, 25. o. 9 A Tiszaföldvári M. Kir. Állami ... 1926—27. 10 A Tiszaföldvári M. Kir. Állami Polgári hiú- és Leányiskola 1928—29. iskolai évi értesítője. 111. évfolyam. Közli: DOMOKOS Sándor. Tiszaföldvár, 1929, Tiszazugi Földrajzi Múzeum Adattára, Ltsz. 85.22.1. 11 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. Közvetlenül levéltárba helyezett iratok. Tiszaföldvár éves költségvetése. Sajnos az 1921—1927 közötti anyag hiányzik.
