Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Egy régió perifériáján — A Tiszazug megjelenése az Észak-alföldi régió területfejlesztési dokumentumaiban

nSZAVILAGI. Ő3Ü9S5; tervezők, illetve a készítés közben véleményt nyilvánítók térszemléletéről. A Tiszazug településeinek előfordulási gyakoriságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a térség és települései mennyire centrum, illetve periféria helyzetűek a régióban, mint területfejlesztési fórumon. A vizsgálatnak alávetett szövegek többsége az Észak-alföldi régié) internetes honlapján elérhető és a mellékletekkel együtt letölthető. Néhány program csak nyomtatott formában érhető el az ÉARFÜ kézirattárában, ezek szövegének átvizsgálása mechanikusan, kézi erővel történt. A letöltött dokumentumok szövegét MsWord szövegszerkesztő segítségével elemeztük. A szókincs ilyen vizsgálatából következtethetünk arra, hog}

7 mely települések alul-, illetve felülreprezentáltak a régió eme fontos szimbólumrendszereiben. Az elemzett dokumentumok szöveges állománya terjedelemben összesen mintegy 1400 A/4-es oldalt tesz ki. A kutatás eredményei A régié) megalakulása óta eltelt néhány év alatt Az Észak-alföldi régió, mint elnevezés egyena programozási módszertan sokat fejlődött, le- letesen jelen van a tervezési dokumentumok szödsztult. Lassan kiformálódóban van az a kép, ami véges részeiben. eg}' legalább papíron egységes Észak-alföldi régi- A települések közül a három megyeszékhely óról szól. Néhány szembetűnő tendenciára azon- természetesen szerepéhez és lakosságszámához ban fel kell hívni a figyelmet. méltó módon leggyakrabban szerepel a regionális Megállapíthatjuk, hogy az egyes településne- dokumentumokban. A legjobb kategóriába rajtuk vek, bár veszítettek az előfordulásuk számából, kívül még Záhony került, ami kis mérete ellenére még mindig jelen vannak a dokumentumokban. a régió egyik kapuja, fontos gazdasági-közlekeA megyék és a kistérségek között egy kiegyen- dési ütőér. A második kategóriába megyénként Ütődés tapasztalható, míg a megyékre való hivat- 5-6 fontosabb város került (Hajdú-Bihar: Bekozások száma csökken, a kistérségek egyre fon- rettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszobosztosabb kategóriává válnak. ló, Polgár, Püspökladány; Jász-Nagykun-Szol2. ábra A^ egyes települések jelenléte a régió dokumentumaiban (2000—2004)