Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Vajk Ödön: A Tiszaföldvár környéki Tisza-ártér változásának nyomon követése régi térképek segítségével
Európa áttekintő (hadműveleti) térképet. (A térképek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtára állományában találhatók meg.) A Tisza folyó első összefüggő vízrajzi felvétele az 1830—40-es években készült el és Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik. Ez a munka a szabályozás előtti állapotokat tükrözi, és nagy jelentőséggel bír a nem sokkal később meginduló szabályozási és ármentesítési munkálatok esetében. A második felvételt az Országos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztálya az 1890—91-es években hajtotta végre. A Tisza 1: 2880-as méretarányú helyszínrajza a kataszteri térképek felhasználásával készült, s kiterjedt az egész hullámtér területére. Ebből a felvételből készült a folyó medrére vonatkozóan a „Tisza hajdan és most" című kiadvány 1902-ben. Ugyanebben az időben a Tisza és mellékfolyóinak teljes vízgyűjtő területe is felmérésre került, melyből 1: 125 000 méretarányú térkép készült. A felirat szerint a térképet Nagyméltóságú BETH. BETHLEN ANDRÁS GROF, foldmive lés ügyi m agy. kir. Minister rendeletére az 1892. évi december hó 31 iki állapotnak megfelelően Faragó Lipót műszaki tanácsos felügyelete és ellenőrzése alatt hivatalos adatok felhasználásával összeállította I ályi Béla kir. mérnök. " Keresztszelvények Mint azt az előbbiekben már említettük, a Tisza második vízrajzi felvételét az Országos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztálya az 1890—91-es években hajtotta végre. A felvételt egy fixponthálózat elhelyezése előzte meg, mely a magasságok rögzítésére szolgáló, épületek falába falazott magasságjegyekből és betonba ágyazott bronzgombos faragott kövekből (főpontokból), továbbá a meder-nyilvántartási szelvények rögzítésére használt szelvénykövekből (VO-kövekből) állott. 1890 óta e szelvénykövekhez mérik a folyó medrének változásait. A mérések eredményeként rendelkezésre áll az 1890, 1927, 1957, 1976 és a 2000-es esztendő felvétele. A felmért vízügyi nyilvántartási keresztszelvények balti magassági alapsíkba és bal VO-kőre (Vízrajzi Osztály alappont-hálózatára) igazítva kerültek digitalizálásra. Vektorosan és numerikusan is elérhető az összes felmérési pont adata. A szelvények 2—3 km-es távolságban követik egymást. A Tisza földvári szakaszán két szelvényt találunk, melyeken a medermozgásokat követhetjük nyomon. A Tisza a szabályozás előtt „Történeti és földrajzi tényezők egyaránt közrejátszottak abban, hogy a Tisza-szabályozás hatalmas munkája csak a 19. század derekán indulhatott meg: az országgazdasági ereje korábban elégtelen volt ilyen méretű feladatok megoldására. A Tisza-völgy nagyobb része csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól, s a 18. század legfőbb feladata e területek újratelepítése és gazdasági életének újjászervezése volt. A regenerálódás, a felfelé ívelő z avar talan fejlődés, gyarapodás kora a szatmári békétől a század végéig tartott (1711—1790). 11. József halála után némileg megtorpant, majd utóbb — bár a gabonakonjunktúra ismételten felvetette a víziszállítás fejlesztésének kérdését — a napóleoni hábomk viszonyai gátolták a nagyobb távlatokra szpló gazdaságiműszaki tevékenység kibontakozását... A reformkor -— részben már Széchenyi hatására — meginduló vízügyi műszaki tevékenysége során is viszonylag későn, a gazdasági fejlődés előrehaladottabb szakaszában, az 1840-es években kerülhetett csak napirendre a Tiszaszabályozás, helyesebben a Tisza-völgy rendezésének feladata, mely annak idején nemcsak hazánkban, hanem egész Európában páratlan méretű vállalkozás volt. A munka eredményeként az ország sokkal nagyobb teruletet nyert, mint egész ^ Hollandia ármentesített területe volt, vagy mint amekkorát Európa harmadik legjelentősebb ilyen munkája a Tó-síkság ármentesítése biztosított az árvizek ellen a mezőgazdaság számára. A Tisza völgyében a korábbi századokban végzett kisebb-nagyobb ármentesítési és folyószabályozási munkálatok a gazdasági és műszaki fejlődés akkori szintjének megfelelően csak helyi jelentőségűek, voltak; inkább csak egyes értékesebb területek, főleg a települések belsőségeinek védelmét szolgálták. Sem az árvizek szétterülésében (távolodásában) sem azegyesfolyók le folyási viszp-
