Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Barabás Imre—Túri Zoltán: Néhány adalék a Tiszazug vízföldtani adottságainak és ivóvízellátásának vizsgálatához
Néhány adalék a Tiszazug vízföldtani adottságainak és ivóvízellátásának vizsgálatához Barabás Imre*—Túri Zoltán** Some additional data to the hidrogeographical and drinking water supply analysis of the Tiszazug — Although as early as the late 1800's the first bore-wells were burrowed in the Tiszazug a region surrounded by the rivers Tisza and Hármas-Körös, even today the knowledge of the geographical structure and hidrogeographical facilities of the region cannot be described as satisfactory. Due to the one-time palaeo-hidrographical terms, the pliocene andpleistoceneformations ofthe area possess excellent hidrogeographicalfeatures (see Cserkeszplo"). The Pa/aeo-Danube appeared in the Tiszaiig approximately 6—6,5 million years ago, couching a thick, water-rich layer of sand among the cliffs and sands of the inside of the basin. During the early and medium periods ofpleistocene (2,4 —0,7 million years) the palaeo-river continued to build alluvial fans, but during the upper-pleistocene some relevant changes appear to have taken place in the palaeo-hydrographical features of the Great Hungarian Plain. Because of the reinforcement of some structural movements, the Palaeo-Danube turned into a west-southwest direction leaving the TiszaZug behind it for good, and making room for smaller water flows such as the Palaeo-Zagyva. After reviewing the palaeo-hidrography ofthe area, we are going to survey the hydrogeographicalfeatures of the underlay of 11 settlements ofthe Tisz/izug clustering them according to the mentioned ages. Bevezetés Bár a Tisza és a Hármas-Körös folyók által határolt Tiszazugban már az 1800-as évek végén lefúrták az első artézi kutakat, a kistáj földtani felépítésének, hidrogeológiai viszonyainak ismerete máig nem mondható megfelelőnek. Ez annál is inkább érthetetlen, mert számtalan kutatófúrást mélyítettek le a területen, valamint a pannon és a pliocén-pleisztocén összletek is különlegesen jó hidrogeológiai adottságokkal rendelkeznek. Az előbbire a cserkeszőlői gyógyfürdőt, az utóbbira pedig azt az 1960-as évek végén napvilágot látott tervet lehetne felhozni példának, mely szerint egy itteni kutas vízműből látták volna el Szolnok várost ivóvízzel. Az egészséges ivóvízellátás biztosítása érdekében Tiszaföldváron — a Közép-Tisza vidéken hatodikként — már 1894-ben bő hozamú (650 liter/perc), 266 m mélységű artézi kutat fúrtak, amelynek kőmedencéje a városháza előtd parkban ma is látható. Az 1890-es évek elején a tiszazugi települések közül még Tiszakürtön, a Cibakházához tartozó Sárszög-pusztán, Kunszentmártonban és Öcsödön létesítettek artézi kutakat (BOTKA János, 1986). Urbancsek János és munkatársai (1961) a mélyszerkezeti, kőzettani és vízkémiai viszonyok, valamint az artézi kutak fajlagos vízhozama alapján Szolnok megye területét hat „vízföldtani tájegységre" osztották, hangsúlyozva, hogy azok határai sok helyen nem egyeznek a közigazgatási egység határaival. A Tiszazug („dunai szerkezeti árok tiszazugi része") vízföldtani kistája 13 települést foglal magába: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kungyalu 1 , Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas és Tiszaug, ezekhez északnyugaton Tiszajenő, délkeleten Kunszentmárton csatlakozik. Ezzel szemben a természetföldrajzi tájértékelésekhez mellékelt tájbeosztás-térképek szerint a 200 km 2-es Tiszazug csupán 7 település: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kungyalu, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt és Tiszasas közigazgatási területének nagy részét vagy egészét öleli fel. Tiszaföldvár és Kunszentmárton nem tartozik a kistájhoz, bár azok és más helységek egyes határ* Főmunkatárs, KÖTIKÖVIZIG, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. ** Geográfus, múzeumi munkatárs, Tiszazugi Földrajzi Múzeum, 5430 Tiszaföldvár, Iskola u. 6. E-mail: tf.muzeum@freemail.hu 1 Kungyalu Kunszentmárton külterületi lakott helye, nem önálló település.
