Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Szlankó István: A Tiszazugi Földrajzi Múzeum története 1956-tól 2000-ig

Ezzel egy időben megszűnt a közművelődési terem, mert ezt az anyagot csak ott tudtuk nagy dobozokban elhelyezni. A költözésre készülve bedobozoltuk a néprajzi anyagunkat is. (Előtte tisztítás, konzerválás.) Senki nem mdta megmondani, mikor kerül ránk a sor. A helyi képviselőtestület a régi rendéírségi épületet engedte át a múzeumnak, ennek az átalakítására kellett költségvetést készíttetnünk. Farkas Imre országgyűlési képviselőnket is kértem, nézzen utána a múzeum ügyének. Szerinte nagyon hiányosan adták be a kérvényt. (O nem ilyen finoman fogalmazott.) Az idő csak telt, én már nyugdíjba készültem, amikor utódommal, Kelemen Évával megtudtuk (2000-ben), hogy 201 l-re halasztották az átadások végső határidejét, így ő 2001-ben egy szép állandó kiállítást készített. A legújabb információm az, hogy 2004-ben a tanév befejeztével a Kossuth utcai iskolát és a Kossuth-házat alakítják át múzeummá és 2005-ben (10 évvel a vállalt határidő után) talán valóban költözhet a múzeum... Igaz, ez még mindig nem a Varga Fajos által elképzelt komplexum, de létszámfejlesztésről, profilbővítésről is szólnak a tervek. Eddig főként a múzeum elhelyezésének viszontagságairól és az állandó kiálk'tásokról írtam. A gyűjteményünkben körülbelül 5-600 darab tablót őrzünk az egykori időszaki kiállításokból. Csak néhány címet sorolok fel: Időjárási-éghajlattani kiállítás; Geológiai kiállítás; Tiszjifóldvár fejlődése; A tiszafóldvári tssrjekró'l többféle anyag; A Tiszazug műemlékei; A Tiszazjig ipara és mezőgazdasága stb. Két kiállítást szeretnék külön megemlíteni. Az egyik az „Odotrári kutatótáborok története", a másik a „Bányai Kornél emlékkiállítás ". 1963-tól a múzeum is bekapcsolódott a üszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium nyári odorvári táborainak a munkájába. 1968-ra annyi anyag gyűlt össze (kőzetek, növények, rovarok, adatok, fényképek), hogy Varga Lajos forgatókönyve alapján egy terjedelmes kiállítást készíthettünk. 1971-ben felfedezték a diákok a Hajnóczy-barlangot. Az itt készült fényképekkel, diákkal, térképekkel folyamatosan bővítettük a kiállítást, amit azóta számtalan helyen bemutattunk. (A legutóbbi alkalom 2003-ban volt Odorváron, a 40. jubileumi táborban.) A másik kiállítást Bányai Kornél költőről készítettük, aki 1929-től 1934-ig a homoki Fiúnevelő Intézetben tanított, de csaknem teljesen elfeledték Tiszaföldváron. Egy

7 Néplapban megjelent cikk hatására kezdtem el Bányai Kornél munkássága után kutatni. Sikerült felvenni a kapcsolatot volt feleségével, fiával, egykori nevelőtársaival. 1970-ben egy szép kiállítást készítettünk, amit egykori esztergomi tábori jó barátja, nevelőtársa, Féja Géza nyitott meg Tiszaföldváron. A kiállítást sok helyen bemutattuk, Esztergomba kétszer is kölcsönkérték. A második alkalommal egyre csak késett a visszaszállítás, amit levélben sürgettem meg, mert valahova ismét kérték az anyagot. Hamarosan érkezett a válasz a megyei könyvtár igazgatójától: elnézést kér, de azt nem tudják visszaszállítani, mert az intézmény gépkocsivezetője a tyúkól oldalát borította be a Bányai-kiállítás farostlemez tablóival!? 1972-ben a nagyközségi tanács a homoki intézetben egy Bányai Kornél-emlékszobát építtetett. A múzeum munkája természetesen nem csak a kiállítások készítéséből áll. Nagyon sok munkát jelent az anyaggyűjtés, a feldolgozás és a nyilvántartás (leltározás, kartonozás, mutatózás stb.) 1956-ban Varga Lajos még csupán egyetlen leltárnaplót kezdett vezetni. Ebbe írta be a múzeumba került összes anyagot, így egymás mellé került a szekrény, a fényképezőgép, a mamutkoponya, a mészkőkristály, a fénykép, a szőlősatu stb. A megyei múzeumi szervezethez átkerülve, a múzeumokban használatos speciális leltárnaplókat kellett volna vezetni. Kezdetben sajátos, „kettős könyvelést" kellett végeznünk, ami áthúzódott a 70-es évekre is. Mindent át kellett vezetni a szabályos leltárnaplóba, de addig, amíg egyfajta anyag újraleltározásával nem végeztünk, az új szerzeményeket a régi leltárnaplóba kellett beírni. Amit Varga Lajos bácsi egy sorban elintézett: például 250 db fényképfelvétel a üszasasi Tiszaszakaszon, azt az új naplóban 250 sorba kellett rovatonként beírni. 1973-ban Varga Lajos bácsi nyugdíjba ment és némi juttatás ellenében vállalta a fotókartonok készítését a múzeumban. A nagyon részletes leírásokat a kutatók, dolgozatírók elsőrangú forrásanyagként használhatják ma is. 1999 szeptemberében érkezett a múzeumba utódom: a földrajz szakos Kelemen Éva. Egy év alatt megismerte, átvette az összes múzeumi anyagot. Az átadást összekötöttük a megyei igazgatóság által elrendelt revízióval. Az 1999 végén készített statisztikai jelentés szerint 1956 óta az alábbi szakanyag „halmozódott" fel a múzeumban: — természettudományi anyag (kőzet, ásvány, fúrásmag, őslénytani anyag): 2966 db,