Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Buschmann Ferenc-Mező Szilveszter-Vadász István: Lepkék, mamutok, jegecek... A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet természettudományi gyűjteményének bemutatása

TISZAVILÀG I. A növénytani gyűjteményről annyi ismert, hogy „több táblán"tartották, s a tiszaörsi plébános, Kanizsai Károly gyűjtéseként került az egylethez. A gyűjtemény tételszámáról a bejegyzések nem tájékoztatnak. A természettudományi emlékanyag legtöbb tételszámból álló együttese a geológiai gyéíjteményrész lehetett, mely 1031 darabból és „számtalan darab"-ként jelölt további tételből állt. 641 darabnyi volt az „ásvány- és/ vagy ko\etgyújtemény'-ként bejegyzett anyag, melyhez jött még Pesd Gergely „kő- és ásványgyújteménye", melynek darabszámát a nyilvántartás nem közli. Ismerünk még további 128 darab más, megnevezett kőzetet és ásványt, valamint szintén a gyűjteménycsoporthoz tartozó „számtalan darabot". Vágyás az ásvány- és kőzetgyűjteménv bejegyzés szerint pontosan számon tartott része legalább 769 darabból, illetve tételből állt. Sajnos a gyűjtemény azonosítása ma már eléggé nehézkes, mivel az ereded bejegyzések meglehetősen szűkszavúak. Mindössze az „ásvány" megnevezés szerepel 191 darabnál, melyek közül ebből vörösrézércként határoztak meg 25 darabot. Tizennégyszer fordul elő a „kőzet" megnevezés, s meghatározatlan számú „kőzetdarabot''is bejegyeztek. Az „ásvány és kőzetgyűjtemény"'megnevezés alatt 453 db begyéíjtött tárgy található. Említést tesznek még gránitról (2 db), vas-termésvasról (9 db), hegyi jegecről (24 db), ametiszt jegecről (15 db), „különféle jegecekről", „timsójegecekről", csillámpaláról (3 db), lávakőről (1 db), „füstös kvarc gyűjteményről" (20 darabról és 2 másik, de szám szerint meg nem nevezett füstöskvarcgyűjteményről), „rézérc darabokról", csepegőkövekről, cseppkövekről (6 db) és kövült fáról. Megnevezés szerint szerepel még nummulit, realgar, azurit, malachit, auripigment, achát, opál, antimonit és márvány. A helyzet jellemzéseként néhány érdekesebb bejegyzést érdemes idézni. „ 1900. dec. 15. Kövült édestengeri csigák (magas begyek tetején is találhatók) Pomázról: 60 db, adta Wattay Guszjáv. dec. 15. Kövült fahasáb Tarnóczfól (Nógrád m.); azpn 35 m hosszú, 1,75 m átmérőjű kövült fatörzsből, melyet Kubinyi Fermez megőrzés céljából beboltoztatott, adta Wattay Gusztáv. 1904. Csete Sándor tanárjelölt: Szent László pénze — nummuliíh, Tatabánya — 7 db; mészkőcsap, cseppkő — 1 db; Stalagmit — 7 db; realgár — / db; chabatit audetit, Duna-Bogdány —2 db; azurit és malachit— 1 Qpálosodott fa (i"'otó: I 'adás^ István) db; auripigment — / db; achát — / db; opál — / db, Duna-Bogdány — / db; antimonit — / db. 1910. 2. jún. 2. 2 db termékvaskő és 3 db hegyi jegec, aj. Nagy De^ső. 3. jún. 15. Kő- és ásványgyűjtemény Selmec vidékéről. Aj. Pesti Gergely. 4. aug. 7. 2 db csillámpala, 1 db üveg. Aj. Fő%ő Károly. 5. s%ept. 7. 25 db köpült kagyló. Aj. Kováts Pál 6. s^ept. 27. Ametiszt jegecek — 15 db, adta Dylers^ky Leon. 7. s^ept. 29. Petrifikált ős tengeri csigák — 15 db, ajándékozó egy látogató. 8. okt. 7. S%échy Károly áll. mérnök úr küldött füstös kvarc gyűjteményt, m.e. 20 db. Eleken kívül még több múzeumlátogató holott és adott különféle ásványokat többféle helyekről, m. e. 40 db-ot. " Az egyes részek több évtizedes gyűjtő- és gyűjteményépítő munka eredményeként jöttek létre, s ezek nem feltétlenül a tervszerűség, sokkal inkább az önkéntes, önzetlen adományozás révén gyarapodtak. Gyűjteményi lerakásuk sem a mai szakmai rend szerint történt. Az őslénytani anyag a ,,Rjégiségtár"-ba.n, az állattani, a növénytani és a geológiai anyag pedig a „Vegyes"gyűjteményben került elhelyezésre. A történeti áttekintés zárásaként elmondható, hogy hajdan a tiszafüredi régészeti egylet természettudományi jellegű gyűjteményrészéhez több mint 1373 darab, illetve tétel tartozott, bár a pontos szám meghatározása a korabeli bejegyzések hiányosságai és ellentmondásai miatt nem lehetséges. Mára viszont a gyűjteménynek csak töredéke, mintegy negyede-ötöde maradt meg csupán. A pusztulás pótolhatatlannak tűnő veszteséget jelent helytörténeti és tudománytörténeti vonatkozásban egyaránt. Emellett a megmaradt