Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Buschmann Ferenc-Mező Szilveszter-Vadász István: Lepkék, mamutok, jegecek... A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet természettudományi gyűjteményének bemutatása
A kőzetek, ásványok és fúrásmagok mellett talaj- és üledékmintákkal is rendelkezik a múzeum, bár ezen a területen még komoly hiányosságok mutatkoznak. A Tiszazug talajtani térképe meglehetősen színes képet mutat, a területen kilenc főtípus fordul elő. Az. alapkéizet rendszerint lösz és homok, illetőleg ártéri üledék (alluvium). A legmagasabb térszíneket — 95 méter felett — többnyire homoktalajok foglalják el, 85—87 méter magasságban pedig főként réti csernozjomok fordulnak elő. A térség mélyebb fekvésű részein különböző réti- és szikes talajokat találunk, míg az ártéri felszíneket humuszos öntéstalajok kísérik. A területen megjelenéi talajtípusokból a humuszos homok és a réti csernozjom szelvényei érdemelnek emü'tést, ezek 1965-ben Varga Lajos és tanítványai jóvoltából kerültek a múzeum tulajdonába. A kőzetek, ásványok zömét a múzeum munkatársai adományozták az intézménynek. Az ország különböző tájain tett gyűjtő- és tanulmányutak minden alkalommal gyarapították az időközben hatalmasra duzzadt ásvány- és kőzettárat. A saját gyűjtés mellett néhány érc- és kőzetfeldolgozó vállalat is hozzájárult a gyűjtemény folyamatos gyarapodásához. A múzeum tulajdonában lévő ásványok és kőzetek többsége Magyarország területéről származik, ám előfordulnak a gyűjteményben olyan darabok is, melyekhez egy-egy külföldi tanulmányút (Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Oroszország, Olaszország, Egyiptom, Venezuela, Réunion) kapcsán jutott az intézmény. A gazdag kőzet- és ásványgyűjtemény elsősorban a múzeumot megalapító Varga Lajos és az intézményt csaknem négy évtizeden át igazgaté) Szlankó István munkáját dicséri. Az ország legkülönbözőbb területein tett útjaikról soha nem tértek vissza üres kézzel, mindig hoztak magukkal egy-egy értékes, többnyire az adott területre uralkodóan jellemző kőzetmintát. Varga Lajos olyan gazdag kőzetgyűjteményt hozott létre, hogy nemcsak a Tiszazugi Földrajzi Múzeumnak, de még a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének is jócskán jutott belőle. A múzeumban előforduló minden egyes darab tételes felsorolása ebben az áttekintésben nem lehetséges, viszont megállapítható, hogy a kőzetek, ásványok java része a Bükk hegységből került a gyűjteménybe. A terület iránti kitüntetett figyelem azzal magyarázható, hogy a tiszaföldvári Hajnóczy József -i Tiszazugi Földrajzi Múzeum épülete 2004-ben (Fotó: Me%p Szilveszter)
