Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Szlankó István: A Tiszazugi Földrajzi Múzeum története 1956-tól 2000-ig

kezdő fizetésem havonta a múzeumban). A múzeum ügyét Bornemissza Ilona támogatta a járási tanácsnál egészen 1963-ig, amikor a megyei múzeumok igazgatóságához kerültünk át. 1956. december 30-án küldte be Varga Lajos az 1000 Ft-ról szóló elszámolást. A kísérőlevélben megjegyzi, „hogy a forradalmi idők, stb. létszámunkatmegcsappantották, így a munka lassabban halad. Ezért javasoltam és kértem a bétrajzpltaiás engedélyezését.". Figyeljünk a dámmra: 1956. december 30. Itt még forradalmi időkről írt Lajos bácsi! A munkaközösség megszűnt, Varga Lajos egyedül is kitartóan, lelkesen szervezte a múzeumot. Az első hidegzuhany 1957. január 9-én jön a Járási Tanács V. B. Népművelési Csoportjától: „1957. évben minimális állami támogatás áll rendelkezésre, szeretném, ha a kultúrotthon saját bevételéből tudná segíteni a munkaközösséget. " Egy másik levél még 1956. december 17-én ugyancsak a népművelési csoporttól: „Bármennyire örülünk is célkitűzéseinek, s bármennyire fontosnak is tartjuk — a mai körülmények között— sajnos nem tehetünk kötelező ígéretet az^ anyagi támogatásra, mivel az^ 1957 év első negyedévére minden hitelünk zárolva van. Amennyiben azpnban az akadályok megszűnnek, örömmel támogatjuk munkájukat. Varga Lajos még mindig nem adta fel. Egymás után írja a leveleket, amelyekben támogatást kér a múzeumnak. A kitartására jellemző, hogy 1957 januárjában megrendelte a Tiszazugra vonatkozó talajtérképeket, de csak 1959 szeptemberében tudta azokat megvásárolni. 1957 júliusa körül normalizálódott a pénzügyi helyzet, mert a községi tanács és a járási tanács is adott némi támogatást, így 1957. szeptember 15-ig (tehát egy év alatt) 27 db Tiszazugra vonatkozó tabló készült el 61x85 centiméteres mérnöki rajzlapra — bérrajzoltatással. Varga Lajos sorra „gyártja" a jelentéseket az eddig elvégzett munkáról, tervekről „Varga Lajos-stílusban": például 1957. október 11-én 14 sűrűn telegépelt oldalon. A bevezetőben mindig utal rá, hogy párt- és tanácsi megbízatásként szervezi a muzeumot. Úgy tűnik, hogy ez akkor hatásos volt. 1957, december 9-én a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjától „tanácsot, őszinte és reális bírálatot kérek, s amennyiben ez^ a kísérlet életképesnek bizonyulna, állandó szakmai és erkölcsi segítséget, akár hivatalos szakmai felügyelet alakjában is. " Rövidesen (január 3-án) megérkezett Bulla Béla válasza. Ebből az első pont: >y

A célkitűzés igen jól van megfogalmazva, minden részletre kiterjedő jó ötleteket és elgondolásokat tartalmaz. Mint kezdeményezés is példamutató és követésre alkalmas. .. 6.) ... A% ATTA támogató ajánlatát szervezési munkálataihoz^ és helyi viszonylatban is felhasználhatja. " Varga Lajos a múzeumi munka végzéséhez órakedvezményt kért. Kezdetben heti négy órát, később — kivételesen — heti 11 óra kedvezményt kapott. 1958 első felére már annyi anyag gyűlt össze, hogy egy kiállítóterem létesítéséért „kilincselt". A helyi tanács a mai gimnázium helyén álló Weisz János-féle ház két szobáját alakíttatta át „múzeummá". (A kiállítási anyag készítésébe érettségi után már én is bekapcsolódtam 1958-ban.) 1959. március 22-én ünnepélyesen megnyitotta Bódi Imre V. B.-elnök a múzeum első állandó kiállítását „egy 12 méter hosszú, 4,5 méter széles, vikszplt-parkettes, neonfényes, szádás-sárközj drapériás függőnyös teremben ". >y

A Tiszazjjg természetiföldrajz/fejlődése" című kiállítás megnyitása után folyamatosan írta a leveleket a Magyar Földrajzi Társasághoz, a debreceni és a szegedi egyetem földrajzi tanszékéhez: jöjjenek, adjanak tanácsot, jóindulatú bírálatot arról, hogy jó-e ez a múzeumi kezdeményezés. 1959. július 24-én Nagy Lajos V. B.-titkár felkérésére Varga Lajos elkészítette a múzeum továbbfejlesztési tervét a Weisz-féle ház teljes egészére és az udvarára. Lajos bácsi nem fukarkodott: képzeletben már 15 termet rendezett be, de már itt megjegyezte, hogy „a földrajzi jellegű múzeumnál szükség van a szabadtéri múzeumi részlegre is!!! Ezért lenne arra szükség hogy a Tiszazugi Földrajzi Múzeum új épületét a »Szjget«-en, vagy ahho? hasonló más helyen, kb. 3A katasztrális holdnyi területen építhessük fel." (Részletesen: 16 kiállítási terem, irodák, munkaterem, raktárak, tüzelőraktár, illemhelyek, gondnoki lakás, hivatalsegédi lakás stb.) Ezt a kérését, ötletét a későbbiekben többször is megfogalmazta és sok helyről kért hozzá támogatást. A későbbiekben azt látjuk, hogy a gigantikus terv megvalósulása helyett csak egy kéttantermes iskolát kapott a múzeum 1965-ben — akkor úgy tűnt, hogy végleges megoldásnak —, így talán érthető, hogy a kezdeti évek lelkesedése után kedvét vesztette és 1965-ben megvált a múzeumtól. Egy kicsit előre ugrottam időben, pedig 1965-ig még elég zűrös volt a múzeum sorsa. Kezdetben Varga Lajos tartotta nyitva a múzeumot vasárnaponként. Csak a hivatalos megnyitó után egy évvel vált lehetővé, hogy 1960