Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Hír János: Évmilliók üzenete Nógrádban

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMESZIiTTUDOAIANYOS TARLATOK Melanopsis vindobonensis, Szirák, Melanopsis impressa bonellii, Szirák, Melanopsisfossilis coaequata, Szirák, Melanopsis bonéi sturi, Szirák, Melanopsis bonéi rarispina, Szirák, Alelanopsis bonéi mnlticostata, Szirák, Melanopsis fossilis, Szirák, Congeria neumayri, Erdő tare sa, Theodoxus soceni, Szirák, Prosodacnomia dainellii, Erdőtarcsa, Viviparus kurdensis, Erdőtarcsa, Broiia vásárhelyi!, Szirák, Margaritifera flabellatiformis, Egyházasdengeleg. Oselefántfogakat ismerünk az egykori petőfibányai lignitfejtésből, háromujjú éisló (Hipparion) csontjai kerültek elő a csecsei homokbányából. Emellett kisgerincesek fogmaradványai (nyulak, hörcsögök, egerek, mókusok) kerültek elő az egvházasdengelegi homokbányából (HÍR— MÉSZÁROS 1995). Kecskeköröm (Congeria sp.) pannon homokból, Ecseg (Fotók: Hír János) 14. Pliocén kor (5,6 millió évtől 2,4 millió évig) A Salgótarjáni-medencében ekkor zajlottak azok a vulkánkitörések, melyek bazaltlávát, agglomerátumot és tufát produkáltak. A nógrádi bazalt a Kárpát-medence egyik legfiatalabb vulkáni képződménye. Radiometrikus kora 2—5 millió év körük. A láva- és agglomerátumrétegek alsómiocén képződmények letarolt felszínére települtek. A szlovák—magyar államhatárhoz közel, Ajnácskő— Hajnacka közelében a vulkáni tufa ősgerinces csontmaradványokat őrzött meg. Az oszlopos bazaltláva-előfordulások a Szilvás-kőn és a már szlovák oldalon található Somos-kőn komoly turisztikai vonzerővel bírnak. 15. Negyectidős^ak (2,4 millió évtől napjainkig) Az utóbbi kétmillió év folyamán az éghajlat többször is megváltozott. A pleisztocén jégkorszakok során az évi középhőmérséklet körülbelül 8 °C-kal volt alacsonyabb, mint ma. A tundravegetáció a Kárpát-medencében csak a legzordabb időszakokban fejlődött ki. Elterjedtebb volt a dúsfüvű sztyep, mely képes volt eltartani a nagytestű növényevőket (mamut, gyapjas orrszarvú, bölény, óriásszarvas stb.). A Zagyva völgyében helyenként löszszerű üledékek képződtek, de ezek távolról sem olyan vastagok, mint például a Gödöllői-dombság területén. A legjelentősebb nógrádi negyedidőszaki leletegyüttes az úgynevezett „Jobbágyi mammuttemető". A Jobbágyi és Szurdokpüspöki közötti Vár-hegy nyugati lábánál — az 1897-es vasútépítés során — képződött löszszelvény mintegy' 50 cm vastagságú összlete mamutcsontok tömegét tartalmazta (PRAKFALVI 2002). A jégkorszakok között az éghajlat a maival nagyjából megegyező volt, de esetenként melegebb és csapadékosabb is lehetett. Ezekben a jégkorszak közi melegebb időszakokban a Kárpátmedence beerdősült. A másik igen lényeges folyamat a középhegységek máig tartó lassú emelkedése. A bioszféra további sorsa jelentős mértékben függ attól, hog}' mi, emberek képesek leszünk-e elfogadni a természet eredeti, mindenekfelett álló törvényeit, és megtanulunk-e végre együtt élni azokkal... Irodalom ANDREÁNSZKY G.: Die Flora der Sarmatischen Stufe in Ungarn. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 1—360. o. BÁLDI T.: Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983, 1—293. o. BALOGH K. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, M-34-XXXII. Salgótarján, 1966, 1—155. o. ÉHIK Gy.: Prodinotherium hungaricum n.g., sp. Geologica Hungarica, Series Palaeontologica 6. 1930, 1—24. o.