Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Hír János: Évmilliók üzenete Nógrádban

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMESZIiTTUDOAIANYOS TARLATOK Melanopsis vindobonensis, Szirák, Melanopsis impressa bonellii, Szirák, Melanopsisfossilis coaequata, Szirák, Melanopsis bonéi sturi, Szirák, Melanopsis bonéi rarispina, Szirák, Alelanopsis bonéi mnlticostata, Szirák, Melanopsis fossilis, Szirák, Congeria neumayri, Erdő tare sa, Theodoxus soceni, Szirák, Prosodacnomia dainellii, Erdőtarcsa, Viviparus kurdensis, Erdőtarcsa, Broiia vásárhelyi!, Szirák, Margaritifera flabellatiformis, Egyházasdengeleg. Oselefántfogakat ismerünk az egykori petőfi­bányai lignitfejtésből, háromujjú éisló (Hipparion) csontjai kerültek elő a csecsei homokbányából. Emellett kisgerincesek fogmaradványai (nyulak, hörcsögök, egerek, mókusok) kerültek elő az egvházasdengelegi homokbányából (HÍR— MÉSZÁROS 1995). Kecskeköröm (Congeria sp.) pannon homokból, Ecseg (Fotók: Hír János) 14. Pliocén kor (5,6 millió évtől 2,4 millió évig) A Salgótarjáni-medencében ekkor zajlottak azok a vulkánkitörések, melyek bazaltlávát, agglo­merátumot és tufát produkáltak. A nógrádi bazalt a Kárpát-medence egyik legfiatalabb vulkáni kép­ződménye. Radiometrikus kora 2—5 millió év körük. A láva- és agglomerátumrétegek alsó­miocén képződmények letarolt felszínére települ­tek. A szlovák—magyar államhatárhoz közel, Ajnácskő— Hajnacka közelében a vulkáni tufa ősgerinces csontmaradványokat őrzött meg. Az oszlopos bazaltláva-előfordulások a Szil­vás-kőn és a már szlovák oldalon található So­mos-kőn komoly turisztikai vonzerővel bírnak. 15. Negyectidős^ak (2,4 millió évtől napjainkig) Az utóbbi kétmillió év folyamán az éghajlat többször is megváltozott. A pleisztocén jégkor­szakok során az évi középhőmérséklet körülbelül 8 °C-kal volt alacsonyabb, mint ma. A tundra­vegetáció a Kárpát-medencében csak a legzor­dabb időszakokban fejlődött ki. Elterjedtebb volt a dúsfüvű sztyep, mely képes volt eltartani a nagytestű növényevőket (mamut, gyapjas orr­szarvú, bölény, óriásszarvas stb.). A Zagyva völ­gyében helyenként löszszerű üledékek képződ­tek, de ezek távolról sem olyan vastagok, mint például a Gödöllői-dombság területén. A leg­jelentősebb nógrádi negyedidőszaki leletegyüttes az úgynevezett „Jobbágyi mammuttemető". A Jobbá­gyi és Szurdokpüspöki közötti Vár-hegy nyugati lábánál — az 1897-es vasútépítés során — kép­ződött löszszelvény mintegy' 50 cm vastagságú összlete mamutcsontok tömegét tartalmazta (PRAKFALVI 2002). A jégkorszakok között az éghajlat a maival nagyjából megegyező volt, de esetenként mele­gebb és csapadékosabb is lehetett. Ezekben a jég­korszak közi melegebb időszakokban a Kárpát­medence beerdősült. A másik igen lényeges folya­mat a középhegységek máig tartó lassú emelke­dése. A bioszféra további sorsa jelentős mértékben függ attól, hog}' mi, emberek képesek leszünk-e elfogadni a természet eredeti, mindenekfelett álló törvényeit, és megtanulunk-e végre együtt élni azokkal... Irodalom ANDREÁNSZKY G.: Die Flora der Sarmatischen Stufe in Ungarn. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 1—360. o. BÁLDI T.: Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983, 1—293. o. BALOGH K. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, M-34-XXXII. Salgótarján, 1966, 1—155. o. ÉHIK Gy.: Prodinotherium hungaricum n.g., sp. Geologica Hun­garica, Series Palaeontologica 6. 1930, 1—24. o.

Next

/
Thumbnails
Contents