Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Hír János: Évmilliók üzenete Nógrádban

gft FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNlEK TERAíÉSZETTVDOAlANYOS TARLATOK Diplopora rotundata, Szentkút, Chlamys tournait, Mátraszőlős, Flabellipecten solarium, Mátraszőlős, Pholadomya lunga-böckhi, Mátraszőlős, Pectunculuspilosa, Sámsonháza, Lithophaga lithophaga, Sámsonháza, Pedallion maxillata, Sámsonháza, Arca barbata, Sámsonháza. Csigák — Gastropoda Cynatium affine, Sámsonháza, Cypraea fabigana, Sámsonháza, Polynices redempta, Szentkút, Tritonalia sp., Sámsonháza, Clavatula asperulata, Sámsonháza, Terebra plicaria, Sámsonháza, Conus sp., Sámsonháza, Murex aquaticus, Sámsonháza, Columbella doliolum, Sámsonháza, Ancilla glandiformis, Sámsonháza, Glycymerispilosa, Sámsonháza, Protoma cathedralis, Sámsonháza, Natica millepunctata, Szentkút, Volutilites carispinata, Szentkút, Volutilitesficulina, Szentkút, Korall Mátras%őlősről Tudüía rusticula, Szentkút, Turritella tricinata, Szentkút, Turritella turns, Szentkút, Monodonta orientális, Szentkút, Trochodus sp., Márkháza, Pyrula candita, Szentkút, Pleurotoma semimarginata, Szentkút, Leptoconuspuschi, Szentkút. Tengeri sünök — Echinoidea Echinolampas sp., Sámsonháza, Schisaster sp., Szúpatak, Pericosmus latus, Szúpatak, Clypeaster altus, Mátraszőlős, Clypeaster subfolium, Mátraszőlős, Clypeastergrandifiorus, Mátraszőlős. Rákok — Crustacea Portunus monspelliensis, Szentkút. Tengeri gerincesek Charcharodon sp. (őriáscápatog), Mátraszőlős. / /. Középső miocén szarmata korszak (13 millió évtől 11,5 millió évig) A bádeni és a szarmata határán a tenger só­tartalma hirtelen lecsökkent, s ennek következ­tében a gazdag tengeri élővilág számos faja ki­pusztult. A korallok és a tengeri sünök teljesen kivesztek. A jelenség oka, hogy a formálódó Kár­pát-medence és a Földközi-tenger között ekkor szakadt meg a tengeri összeköttetés. A partközeli vizekben tovább folyt a karbonátos üledékképző­dés, melynek jellemző terméke a cerithiumos durvamészkő. A parttól távoli, mélyebb vizekben többnyire agyagmárgák képződtek. A tengeri üle­dékeket HÁMOR (1985) a Kozárdi Formáció nevű kőzetrétegtani egységben foglalta össze. Ti­pikus felszíni eléífordulásai a béri Öreg-hegy, a bujáid Pappenheim-féle homokfejtő, a Kozárd és Nagymező-puszta közötti út menti árok (típus­szelvény), valamint az ecsegi Sándor-hegy. A kiállításban látható puhatestűanyag részben a Mátra Múzeum tulajdona, részben pedig saját anyag, melyet Laukó Lászlóval közösen gyűjtöt­tünk a sziráki Rókalyuk-dűlőben: Macira vitaiina, Ecseg, Irus gregarius, Ecseg, Ints vitalinus, Szirák,

Next

/
Thumbnails
Contents